Igazi színfolt a sárga billegető

Egy valódi július alapszínével, a napsárgával remekül harmonizálónak találtuk a sárga billegetőt (Motacilla flava), így ő lett a kiválasztottja e bemutatónak. S mert az utóbbi, lassan két hét méltatlan volt egy igazi Szent Jakab havához a napsütés melegségét és aranylását tekintve, hát viruljon bár ezen billegetőféle tollazata, ami nevéhez illően aranysárga.

A nálunk gyakran előforduló barázdabillegető, a ritkább hegyi társával és a világ más tájain előforduló fajtákkal a billegetőfélék családjának Motacilla nemébe tartozik. A sárga billegető a két másik említett fajhoz képest a legkevésbé nyújtott alakú, hiszen farka – melynek billegetése e fajok látványos produkciója – mindkettőénél rövidebb. Földrajzi változatossága rendkívül nagy, és az alfajok is meglehetősen sokfélék; egyik romániai alfaj a dombrowski.

Én ugyan oda sem pillantok...

Hosszúsága 15–17 cm, tömege 14–22 gramm, szárnyfesztávolsága 23–27 cm. Az énekesmadaraknál megszokott módon, a sárga billegető esetében is a tojó fakóbb a feltűnő színezetű hímnél. Ennek alteste aranysárga, a dolmánya és a háta szürkészöld vagy szürkésbarna, alig észrevehető olíva árnyalattal. Lába fekete, szárnya barnásszürke, vékony halványsárga vagy piszkosfehér szárnycsíkokkal. A különböző alfajok hímjei eltérő megjelenésűek; az Európa nagy részén és nálunk is költő sárga billegető feje kékesszürke. További jellemzője feltűnő fehér szemöldöksávja, a sötétszürke pofa, a sárga torok közti fehér bajuszsávja és a szem alatti apró fehér folt.

Ááá, a 'gyurgyalagoknak' készül a fotó
Az mindjárt más. Kezdem is a produkciót: farokbillentés fölfele...

Az egyik legegyszerűbbnek számító, általában két reszelős hangból álló énekét gyakran alacsony oszlopok, bokrok tetejéről, drótkerítésekről hallatja. Leggyakrabban vizenyős legelők, mocsárrétek, víz közelében fordul elő, így nem meglepő, hogy magunk is az Olt Kilyén melletti szakaszán láttuk. Amúgy is szereti juhok, marhák által rövidre legelt füves helyeket. Másik sárga billegetős helyszínünk a Rétyi Nyír és a szentivánlaborfalvi tavak védett területének Uzon mögé eső része, ahol az illusztrációul szolgáló fotóhoz állt modellt a mocsári nősziromszáron egy nyugis hím. Nos, ilyen területek fűcsomóiba, kis mélyedéseibe építi a tojó a tollakkal, fűszállal, szőrrel bélelt, 4–6 tojást tartalmazó fészket. A fiókák 11–13 napra kelnek ki, és 16 naposan röpképesek, de már ezelőtt néhány nappal elhagyják a fészket.

Jellegzetes táplálkozása miatt is a legelőkhöz kötődik: a legelő állatok közt csapatosan szaladgálva szedi, kapkodja össze – akár röppenő-ugrón a levegőben is – a felzavart sáskákat, lepkéket és más rovarokat. Juhok hátán billegve is látható rovarokat csippentgetve.

... farokbillentés lefele. Ebben profi vagyok :)

Hosszú távú vonuló, március–áprilisban érkezik afrikai útjáról. Neve különösebb magyarázatra nem szorul: jellemző színe és jellegzetes farokmozgása a névadás alapja. További érdekes nevei: sárga bilcsirta (a billegető és a pacsirta szavak összevonásából), közönséges sárga billegény, sárgabegy, sárgyóka. Magyarországon védett; Romániában pedig nem csak a sárga, de a Motacilla nembe tartozó mindenik faj szigorúan védett.