Szép vagy, szép vagy... de augusztusban még semmiképpen sem szebb a Napnál.
Arany János kései versciklusának fenti, címadó költeménye tette közismertté őszike szavunkat, mely az őszivirággal együtt az őszi kikerics (Colchicum autumnale) itt, Székelyföldön elterjedt megnevezése.
Az őszi kikerics rendszertanilag a liliomvirágúak rendjének, kikericsfélék családjába tartozó kikerics nemzetség elterjedt tagja.
Ezek és a magyar tudományos, továbbá a latin nevének utótagja is (autumnale) is mind arra, a kikericsfélékre jellemző sajátságra utalnak, hogy a leveleik és terméseik mindig tavasszal fejlődnek, de a virágzási idő néhány fajnál, így az őszi kikericsnél is őszre jön el. Így hát, ha így szeptemberben utunk nedves réteken visz keresztül, helyenként tengernyi halványlila, lilásrózsaszín őszi kikericsben gyönyörködhetünk. És Szentgyörgyről ez egész közel, az Olt partjára kisétálva megeshetik velünk.
Azonban maradjunk is csak a látvány élvezetével, mert kecses kikericsünk bizony legmérgezőbb növényeink egyike. Egyértelmű, hogy e tulajdonságával is számtalan névre rászolgált: kutyadöglesztőfű, kígyóhagyma, gólyabors. El is kerüli a jószág is, merthogy mérgező alkaloidja, a colchicin rájuk is hat, még megszáradva, szénaként is. A kecskék és a juhok kivételesen érzéketlenek e mérgező anyagra, viszont, ha közülük olyannak issza az ember a tejét, mely berágott kikericsből, rá már ismét károsan hat.
Említett hatóanyaga, a colchicin az emberi szervezetre nézve sok káros hatása ellenére újabb kutatások eredményeként, mégiscsak hasznos lehet a gyógyászatban, hiszen brit orvosok nemrégiben kezdték el egy biztatónak ígérkező rák elleni gyógyszer klinikai próbáit.
Találkozásunk az őszi kikericcsel emlékezetes, hisz mikor még a természet épp ébredezett, és mi tavaszi madármegfigyelésen voltunk találkoztunk az alábbi látvánnyal:
Nagy szemek, fejbiccentések, aztán kérdések sora következett: milyen növény is lehet? Egy váratlan pillanatban az egyik figyelmes "gyurgyalag" a határozót böngészve felkiált: Ez őszi kikerics! Még nagyobb szemekkel néztük elsőként őt, majd a határozót s végül a növényt, hisz amit találtunk, az nem más mint az őszi kikerics virágzást követő év tavaszán megjelenő felnyíló toktermése, a húsos, széles, lándzsás, zsírfényű levelek között.
Az ősz idei első, virágzó kikericsét szeptember elején láttuk egyik homorodszentpáli túránk során, egy későbbi látogatásunkkor már a rét sok helyen lila-fehér foltos ruhában pompázott. A növény mérgező. Hagymája sejtosztódást gátló kolchicint tartalmaz. Virágzási idejét mutatva őszike néven is ismert.
A hét elején az aktuális gombász-túra során találtunk rá a bánsági sáfrányra a Vadas-tetőn.
Újabb kisebb felderítő hadjárat indult, hogy épp melyik sáfrányféléről van is szó, de rövid böngészés után meg is született a megfejtés. A faj védett, szerepel a Nemzeti Vörös Listán.
Hajlamosak vagyunk elsőre 'lekikericsezni" minden ősszel virágzó lila növényt, de nem árt megjegyezni, hogy térségünkben: a legtöbb kikerics lila, de nem minden lila kikerics. :)
másodvirágzó körtefa
Sajnos mit sem változtat ez a kis tavaszi fuvallat azon a tényen, hogy az ősz fele haladunk, a leveleken nem látszik még, de a réten már előbújt az őszi kikerics...
© Blogger templates Newspaper III by Ourblogtemplates.com 2008
Back to TOP
