Téliségek

Valahogy télen gyakrabban kerül szemünk elé a fakusz. S a mikóújfalusi borvízforrásnál mágia mehet végbe, mert itt rendszerint szépen lencsevégre is kerül ez az apró, bámulatosan jól rejtőzködő madarunk.

Figyeljétek! Látjátok?

 alighogy, igaz?

S bár jómagam meg nem mondom, melyik a nálunk élő két faj közül, a nálam ehhez  jobban értők megtették: hegyi fakusz (Certhia familiaris).

Alaposabb leírás egy régebbi bejegyzésünkben is olvasható.
Voltak aztán még az elmúlt napok, hetek hóba burkolózott, jégbe fagyott világának egyéb szépségei, meghökkentő látnivalói is:

nem "ijedtében pillogat" mint a meggy, hanem rémületbe fagyott ez az almaféle

jégpáncélos katica...

és légy

tollait melengetőn felborzoló tengelic (Carduelis carduelis)

társaságban, torlódva melegedő mezei verebek (Parus montanus)

Read more...

... a cserebogár én vagyok

Legalábbis a májusi, merthogy van másmilyen is, melyek közül a Kárpát-medencében előfordulók: az erdei cserebogár (Melolontha hippocastani) és a hamvas cserebogár (Melolontha pectoralis).

Tehát, ha május, és megfelelő év, akkor a májusi cserebogáré (Melolontha melolontha) a főszerep. És mivel teljes átalakulással fejlődő bogárról van szó (pete, lárva, báb, kifejlett bogár/imágó), mely folyamat 3-4 évig tart, 2010-es tömeges rajzásuk után, idén ismét cserebogaras bejegyzésnyien zugnak  körülöttünk.

Éjszakai élet cserebogáréknál:

Read more...

Első találkozás a holdszarvú ganéjtúróval

Az elmúlt héten madármegfigyelés céljából a Rétyi Nyír és Uzon-Szentivánlaborfalvi tavak természetvédelmi területre látogattunk.

Impressziók:  már-már kánikulává tornázott meleg (meghazudtolva októberi önmagát) , madárból csak  a leggyakoribbja, szinte tunyává lustul a lelkesedés mikor előbukkan mint aki dolgát jól végezte a holdszarvú ganéjtúró (Copris lunaris). Első találkozás, első fotók.

20-25 mm hosszú,  kékesfekete bogár. A hím torán kinövések láthatók, fejpajzsának tetején pedig egy hátrafelé hajló  kinövés van. A nőstények nagyobbak, zömökebbek, a színük tompább, és a fejpajzs, szarva középen, ívelten kimetszett. 

Életmódja eltér a ganajtúró bogaraktól. Nem készít  galacsinokat, ehelyett ötven-hatvan centiméter mély,  függőlegesen lefutó hosszú csatornákat ás a talajba, és ezek végébe helyezi el a lárvák táplálására szánt  trágyát. Mivel nappal vagy a trágyában található, vagy a föld alatt tevékenykedik, és csak éjszaka, repülve keres fel újabb trágyakupacokat, ritkán kerül az ember szeme elé.

Read more...

Tarkacsápú karcsúcincér - nyelvtörő nevű bogár

Hogy nyár van, blogunkon is feltűnhet nem csak a konkrét bejegyzéstémákat tekintve, hanem mert eluralgott rajtunk - a szieszta-, nyaralás-hangulaton kívül :) - a napfényszínű élőlények szerepeltetésének spontán kényszere: sárgarigó, nebáncsvirág és most a tarkacsápú karcsúcincér, kik mind-mind napsugárban fürdőztek, s szemvidítóan sárgállanak.
A ügyeletes sárga hősünk látványnak sem utolsó, de neve nyelvtörőként is komoly próbatétel. Tudományos nevével is van baj elég: először ez volt: Leptura Linnaeu, aztán meg ezek: Strangalia maculata, Leptura maculata s ha minden igaz, akkor most a Rutpela maculata az elfogadott megnevezés.

De lássuk nyelvtörésen kívül, mit tud cincérünk, vagy inkább mit tudhatunk mi róla:

A rovarok osztályának, bogarak rendjébe tartozó cincérfélék családjának tagja. Júniustól augusztusig, főként ernyős virágzatokon gyakran látható. A maga 14-20 milliméterével a cincérek közt közepes méretű.
S mert cincér, hosszú csápokkal rendelkezik, s mert tarkacsápú, ezek sárga-fekete színben tarkállnak. Szintén névadó karcsúságát pedig annak köszönheti, hogy szárnyfedői hátrafelé keskenyednek.

Read more...

Cserebogár újratöltve... avagy pillanatképek életükből

A tegnapi bejegyzés kiegészítéseként még pár fotó következik cserebogarunk mozgalmas életéből.
-Fűszálon himbálózva...

-szemérmesen falatozva

- párzásban ketten...
-párzásban hárman...
Összességében elmondható, hogy egy élvezetekben gazdag napot zártak cserebogaraink.

Read more...

Miből lesz a cserebogár?

Miközben tombol a tavasz, a kertek teljes pompájukban díszelegnek

és mi egyik ámulatból másikba esünk e csoda láttán, elzúg mellettünk a cserebogár...

Előbújtak és elkezdik leélni életük szenvedélyes, de tragikus végű utolsó szakaszát.

A májusi cserebogár (Melolontha melolontha) teljes átalakulással fejlődő bogár. Ez a hosszadalmas átalakulási folyamat melyben a pete, lárva, báb, kifejlett bogár állapotok váltakoznak 3-4 évig is eltarthat.

Forrás: internet

A kifejlett formák (imágók) április végén, májusban rajzanak. A rajzás a reggeli napsütés melegében és az esti szürkületben a legerőteljesebb, napközben csak néhány repülő bogarat látni. Éjszaka a bogarak a fákon, bokrokon pihennek.

Alig 5-7 hétig élnek az imágók, eközben friss hajtásokat eszegetnek a kertészek és mezőgazdászok nagy '' örömére'', párzanak, majd befejezik életüket.

A mezőgazdaságban okozott károk ellenére nem elhanyagolható tény az sem, hogy sok védett állatnak szolgálnak táplálékul a cserebogár különböző fejlődési stádiumai (vakond, vaddisznó, denevérek, rigók , seregélyek...)

A 20. században a rovarirtószerek erősen megritkították a faj létszámát, de a vegyszerhasználat korlátozása miatt számuk ismét emelkedik (ehhez hozzájárulhat az éghajlat melegedése is).

A fotók elkészüléséért köszönet a lelkes gyerekseregnek, akik szép számban gyűjtöttek számunkra mintapéldányokat :-)

Read more...