Ha vándormadarak kerülnek szóba, legtöbbünk a tavaszra – érkezésük–, vagy az őszre – vidékünkről való elvándorlásuk idejére – asszociál. Sokunk néhány vonuló madárfajt meg is tud nevezni, a gólyát és a fecskéket talán még az óvodáskorúak is.
Alaposabban belegondolva még talán előkotorunk memóriánk bugyraiból néhányat, így bukkanhat fel a sárgarigó, a mezei pacsirta, a V alakban vonuló darvak, a kakukk, a búbos banka, de ott van még a gyurgyalag, a seregély, a barázdabillegető, a fülemüle, a rozsdás csuk, a kerti rozsdafarkú, az énekes rigó, a csilpcsalpfüzike, és a lista hosszan folytatható.
Viszont a télen érkezőkre nem igazán gondolunk vándormadarakként. Úgy tűnik, a tőlünk elvonuló madarakat inkább ismerjük, és őket tartja a közfelfogás inkább vándormadaraknak, mint az idevonulókat. Pedig bizony ők is elvándorolnak tavaszi–nyári szállásukról, költőhelyükről. Amely sokuk esetében Skandinávia, a Baltikum, Szibéria, így onnan vonulnak mihozzánk. Igaz, jóval kisebb számban (a fajokat tekintve), mint a télire innen délebbre elvonulók. Ők hát téli madárvendégeink, akiknek – északi zord telek tájairól érkezve érthetően – enyhének tűnhet a számunkra hideg, fagyos december, január, február.
A téli táplálékszegény időszak átvészelésére az állatok különböző stratégiákat választanak: egyesek az energiatartalékok minél hatékonyabb beosztására az inaktivitást, életfolyamataik minimálisra csökkentését (medve, különféle rovarok, halak, békák), míg mások – mint jelen cikk alanyai – az élelemben még így télen is gazdagabb, ezért nagyobb túlélési eséllyel kecsegtető vidékek felé vonulnak.
De lássuk hát, a téli napok – tavaszi-nyáriakénál kevésbé vidám – természetjárásai során milyen téli madárvendégekkel találkozhatunk a mi vidékeinken. A fenyőpinty egy jellemzően téli vendég, olyannyira, hogy régebben téli pintynek is nevezték. Skandináviából érkezik hozzánk, az október–április közti időszakra, és madáretetők környékén is találkozhatunk vele.
fenyőpinty
Másik rendszeres téli vendégünk a tiszteletbeli ragadozó címet is viselő nagy őrgébics. A rovarhiányos télben ragadozó életmódra tér át, kisemlősöket fogyasztva. Gyakran láthatjuk az útmenti vezetékeken ülve.
nagy őrgébics
Valódi ragadozó téli vendégünk pedig a gatyás ölyv, mely amúgy a teljes északi tundrazónában elterjedt, onnan érkezik rendszeresen tájainkra az október–márciusi időszakra. Ugyancsak télire érkeznek hozzánk, kisebb-nagyobb csapatokban – esetenként akár rövidebb időre is, aztán vonulnak tovább – a csonttollú, a zsezse, a kékes rétihéja, a hósármány stb.
kékes rétihéja
Read more...
.JPG)
.JPG)
.JPG)
.JPG)
