Még mindig szitakötő...

Az előző bejegyzés apropóján befutott és előkerült szitakötős fotókból következik még egy csokorra való.

-Elsőnek egy feketelábú szitakötő (Gomphus vulgatissimus).

-majd egy Duna Deltában fotózott csodaszép példány: Déli szitakötő (Crocothemis erythraea). Jellegzetes lapított potroha és hátsó szárnyának sárgás foltja.

Fotóért köszönet Köllő Zsoltnak

- itt egy vesztébe rohant közönséges acsa (Libellula depressa), avagy miként húzhatja a rövidebbet egy ragadozó...
A gyurgyalag ebédje.

Fotóért köszönet Ladó Attilának

- ugyanaz a történet folytatódik a szereplők változtak... terítéken a fekete szitakötő???
Második fogás.

Fotóért köszönet Ladó Attilának

-Jöttem, láttam, győztem és ennyi maradt utánam... lárva levedlett bőre.

Read more...

A szitakötő tánca

A elmúlt napok kánikuláját csak víz közelében lehetett elviselni. Ezt a körülményt az úszás vagy az egyszerű vízparton ücsörgés is tökéletesen enyhítette. Szerencsére könnyen elérhető, vizes élőhelyek vannak környékünkön úgymint: Olt folyó, Réty-i tavak, Szent Anna tó...
A hétvégi Szent Anna tónál tett látogatás legszembetűnőbb szereplői a rengeteg hűsülni vágyó turistán kívül a szitakötők voltak.

Négyfoltos acsa (Libellula quadrimaculata)

A szitakötők a rovarvilág egyik legősibb, legkecsesebb, legérdekesebb életmódú képviselői. Mindannyian találkoztunk már velük vízpartokon, amint a víztükör fölött cikáznak, majd elsuhannak mellettünk, hogy majd megpihenjenek egy ingó nádszálon.

Sávos szitakötő (Calopteryx splendens) az Olt partjáról.

Ez a rendkívüli repülési sebesség, manőverezés, és az érdekes testfelépítés a ragadozó életmódjukkal van összefüggésben.

Négyfoltos acsa (Libellula quadrimaculata)

A szaporodásuk a nászrepüléssel kezdődik, majd a párzással folytatódik mely során a pár jellegzetes párzási kereket formál ( a nyakszirtnél megragadott nőstény előhajlítja potrohvégét a hím párzószervéhez),

légivadászok párzásban

a párzást a peterakás követi vízinövények szöveteibe vagy közvetlenül a vízbe.

A lerakott peték tavasszal lárvává fejlődnek. Ez a bizarr külsejű forma szinte semmiben nem emlékeztet a majdani kecses imágóra amivé alakulni fog. A lárvaállapot eltarthat akár több évig is. Ez idő alatt vérszomjas ragadozóként éli mindennapjait, vízi rovarokat, férgeket, ebihalakat vagy halivadékokat is zsákmányolva.

acsa lárva

Legendák is keringenek e kecses lényekkel kapcsolatban, hogy összevarrja az ember száját, hogy a fülön át az agyba mászik, hogy megcsíp, hogy megharap, innen eredhetnek népi megnevezései is (ördög stoppolótűje, lócsípő, kígyópásztor, kígyóőrző, ördöglova) ezek mind a rémült, tudatlan emberek agyszüleményei, hisz nincs neki fullánkja, sem más szúró fegyvere, nem is kedvelt elfoglaltsága a fülben való mászkálás, egyszóval ha nem vagyunk legyek vagy más repülő rovarok, tartanunk a szitakötőktől nem kell.
Vízparton üldögélve, szitakötőket figyelgetni meg senkire nem veszélyes...

Read more...

Szitakötő

Ő egy szitakötő lárva (a Calopteryx nemzetségből), vízben él körülbelül 2 évig majd utána alakul át imágóvá. A Debren-patak felső szakaszán akadtunk rá erre a félelmetes vízi ragadozóra. Érzékeny a vízszennyezésre, ezért vízminőség-vizsgálatok során indikátor fajként alkalmazható.

Read more...