A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Föld nap. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Föld nap. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. április 21., szombat

Rögtönző varroda BioRitmus percekkel a Föld Napjára



A Föld Napjához kapcsolódóan, április 21-én, szombaton, 16 órától, Sepsiszentgyörgyön, a Kovászna Megyei Művelődési Központban kerül sor a Sepsiszentgyörgy Székelyföld Kulturális és Ifjúsági Fővárosa rendezvénysorozat első zöld programjára. Itt – az újra hasznosítás jegyében – megunt, kinőtt, használt ruháinkból a Rögtönző varrodában készíttethetünk környezetbarát, egyedi vászonszatyrot, vagy dekoráltathatjuk a már meglévőket. Eközben a szomszédos termekben BioRitmus percek alatt merülhetünk el környékünk madárfajainak trillák, füttyök, csettintések, cserregések alkotta változatos szólamaiban, melyek erdőzsongással, vadvizek csobogásával, szelek suttogásával kiegészítve kínálnak különleges akusztikai élményt.

Az esemény Facebook oldala.

A Kulturális és Ifjúsági Fővárosban zajló zöld rendezvények jelképe.

Read more...

2011. május 3., kedd

Gólya a kéményen

Iskolánkban a Föld napja eseménysorozat részeként meghirdetett "Jeles épületek hulladékból" verseny, egyik épületének kéményén ül a fészkében a gólya. :) Úgy tűnik diákjaink is megfertőződtek ezzel a nagy gólyafigyeléssel....




Read more...

2011. április 22., péntek

Tavaszi hérics Föld napjára

Ma Föld Napját ünnepeljük. 1970 óta ünnepelik, célja felhívni a figyelmet különböző akciókkal a környezetvédelem fontosságára.
Ahány ház annyi szokás, de illendő az ünnepeltet virágcsokorral, ajándékkal köszönteni... Bevallom ez még halvány gondolatként sem fogalmazódott meg a tegnapi túránk során amikor, Kovászna megye tavaszi hérics lelőhelyét kerestük fel. Picit aggódva, hogy talán elkéstünk, és hűlt avagy hervadt helyét találjuk ennek a gyönyörű növénynek sikerült nem elvéteni az Erősd fele tartó letérőt, majd átgázolni, felkapaszkodni a helyre ahol rálelhetünk. És akkor ott vártak ők teljes pompájukban, nap fele fordulva, kitárulkozva... mi meg csak próbáltunk betelni a látvánnyal, a tájjal. Előttünk a Kárpátok havas csúcsai, az Olt hirtelen kanyarja és lábainknál a tavaszi hérics (Adonis vernalis). Utólag egyértelmű, hogy mi lettünk a megajándékozottak...

Kovászna megye egyetlen tavaszi hérics lelőhelye, Erősd falu határában levő Csókás-Veczer természetvédelmi területen van. A védett terület a Baróti-hegység legdélebbi nyúlványa, amelyet az Olt-kanyar határol.

A tavaszi hérics a boglárkafélék családjához tartozó faj. Száraz gyepeken, legelőkön, kaszálókon, síkságon, dombvidéken fordul elő. Élénksárga virágai a 8 cm átmérőt is elérhetik, 20 sziromlevele, sok porzója van. Április-májusban virágzik.


Tudományos nevét a görög-latin hitregékben szereplő Adoniszról, a férfiszépség istenéről kapta. A hérics ismeretlen eredetű; lehetséges, hogy összefüggésben van a herencs, herincs gomba névvel.

Föld napjára visszatérve, tekintsük ezt a bejegyzést egy felhívásnak, azok fele akik képesek felismerni az ilyen és ehhez hasonló növényekben rejlő értéket, hogy feladatunk védelmükért megtenni mindent, hogy gyermekeink, unokáink is részesülhessenek a csodában.
Ha ez kissé pátoszosra sikeredett...legyen a magyarázat rá a nagypénteki, Föld napi misztérium :).





Read more...

2011. január 1., szombat

2011 a széncinege éve, az erdők éve

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a széncinegét választotta az év madarának, annak ellenére, hogy nem egy veszélyeztetett fajról van szó. Az MME szükségesnek találta olyan pozitív példát mutatni, ami igazolja, hogy mindannyian tehetünk korunk egyik legnagyobb kihívása, az élőhelyrombolás, a fajok eltűnése ellen.
A téli madáretetéssel, itatással, fészekodúk kihelyezésével mindannyian hozzájárulhatunk a széncinege állományának megőrzéséhez, s mint a fenti példa mutatja a sokunkban kialakult madárbarát magatartás, valamint e kis madár alkalmazkodóképessége, előnyős feltételeket teremtett e fajnak a fennmaradásra.
A választással kapcsolatos kérdésekről, válaszokról bővebben ITT lehet olvasni.


2011 az erdők nemzetközi éve (az ENSZ Erdőfórum javaslatára). Ennek a kiemelt figyelemnek a célja, hogy globális méretekre fokozzák a bolygó törékeny erdőkészletének, erdővagyonának, halaszthatatlan védelemét sürgető, tudatos odafigyelést.



Read more...

2010. január 23., szombat

"A veréb is madár"

Hipp-hopp itt vagyok,
azt eszem, amit kapok.
Ha nem kapok: csip-csirip!
koldulgatok egy kicsit:
morzsát, maradék kenyeret,
megrakom jól a begyemet. Kányádi Sándor, Veréb

Ezzel a bejegyzéssel megpróbáljuk a figyelmet picit a verebekre irányítani, a madáretetők harcias megszállóira, ezekre a csapatokban járó, hangosan csipogó képviselőire a madárvilágnak.
Laikus szemnek alig tűnik fel, de ebben a jelentéktelen színű tollruhában elrejtőző madárkák is legalább két fajhoz tartozhatnak.
Elsőként a házi veréb (Passer domesticus)... lépten-nyomon belebotlunk, de mégis alig vesszük madárszámba.
Valószínű meglehetősen borzas, kifakult és ápolatlannak tűnő tollazata nem fér bele esztétikai elvárásainkba. Ami leginkább megkülönbözteti rokonától az a szürke fejtető, piszkosszürke pofa.


A mezei veréb (Passer montanus) valamivel csinosabb és kisebb a házi verébnél, főleg nyílt erdőségek, művelt területek lakója, de esetenként kisebb településekbe is bemerészkedik. Fejteteje vörösesbarna, tiszta fehér pofa jellemzi, fekete folttal.


Közutálatnak örvendenek, mert élelmes, kis madárkák kik felfalják az énekesmadarak elől a magvakat, de ne feledjük, hogy a fiókákat ők is rovarokkal táplálják (sáska, szöcske, hernyó, cserebogár, levéltetvek stb.), felnőttként meg rengeteg gyomnövény magvát fogyasztja. Az sem elhanyagolható tény, hogy sok védett ragadozó madarunk étlapjának egyik fontos fogása.

Érdekességként: "testméretéhez viszonyítva az énekesmadarak között a házi veréb az, aki az egyik legnagyobb agymérettel büszkélkedhet, őt csupán csak a varjúfélék előzik meg. Nem véletlen tehát, hogy meglehetősen ügyes, leleményes, s egyúttal igen tanulékony: rövid idő alatt kiismeri az ember szokásait, és ez a tehetsége amennyire bámulatos, éppen olyan mulatságos és szórakoztató." (csakjohirek)
Ide kattintva kellemes veréb csiripelés köszönt...

A növényvédőszerek és rovarirtók használatával mára Nyugat Európa veréb állománya drasztikusan lecsökkent, nem is gondolnánk, hogy ez a nálunk mindenhol feltűnő madárka Angliában már ritkaságnak számít. A mezei verebet Magyarországon is védetté nyilvánították, Romániában sajnos nem jöttünk rá mi a helyzet, ahány védett fajok listája annyi félét ír rajta, ha valaki ebben tud segíteni akkor megjegyzésben kérjük a kiegészítést.

Read more...

2009. december 30., szerda

Cinege seregszemle

"Az első madár egy kis cinege,
Nem sérti őt a télnek hidege,
Nem háborítja őt meg semmi vész,
Télben, viharban vígan fütyörész,
Vígan ugrál a száraz ágakon,
Mint a pillangó a virágokon,
Ugrál, miként a gyermek, gondtalan,
Jön és megyen, máshol van untalan,
Alig képes kísérni őt a szem. -
Kedélyed e cinege, kedvesem! " (Petőfi, Három madár)

A cinegék a legelevenebb, legmozgékonyabb, legnehezebben fényképezhető, apró termetű, állandó madaraink. Naphosszat egyik fáról a másikra röpködnek s szünet nélkül mászkálnak az ágakon rovarok, télen bogyók, magvak után kutatva, tulajdonképpen egész életük folytonos, megszakítatlan élelem keresés. A madáretetők leggyakoribb vendégei.

Mivel a múlt heti vélemény kutatásnál az derült ki, hogy még akadnak gondok a legismertebb cinke fajok felismerésénél is, most szeretnénk a napokban lencsevégre került cinkefajok bemutatásával kis rendet teremteni a fajfelismerésben.

A seregszemle első madara a széncinege (Parus major), vele találkozhatunk leggyakrabban erdőkben, parkokban, kertekben és a madáretetők környékén.



Ő a legnagyobb cinege faj, könnyen felismerhető: arca fehéres, feje kékesfekete, torka fekete, a sárga has közepén széles fekete, hosszanti sáv található.



Második a kék cinege (Parus caeruleus). Kisebb termetű cinege, fehér fején fekete szemcsík található, a fejtető kék, a szárnyak szürkéskékek, a hasoldal sárga, fekete sáv nélkül.

(forrás: wikipedia)

Harmadik a fenyő cinke vagy fenyvescinege (Parus ater), mint neve is elárulja főként fenyves erdőkben fészkel. Az alábbi kép épp a sepsiszentgyörgyi Erzsébet-parkban készült.

Ismertető jelei: fehér arc fekete keretben, tarkón fehér folt, a hasoldal fehéres.

Utolsóként jöjjön a barátcinege (Parus palustris). Nevét fekete fejtetőjéről kapta, pap-fejű cinegének is hívják. Nagyon hasonlít a kormosfejű cinegéhez, leginkább hangjuk különbözteti meg őket egymástól.

A csikorgó hidegben, a cinegék seregének jól jön a kihelyezett faggyú illetve a diócsemege.



Read more...
Related Posts with Thumbnails
free counters
Jelenleg

látogató olvassa a gyurgyalagokat

  © Blogger templates Newspaper III by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP