Fecske és tavaszi csokor

Most, hogy Háromszéken ismételten borongós, hűvös időjárás vette át az uralmat, ugyancsak jólesik az elmúlt hét napsütötte tájainak virágaiból egy csokorra valónak tarkaságába belefeledkezni. Miközben még a visszatért fecskék is óhatatlanul tavaszra hangolnak.

füsti fecske (Hirundo rustica) ficsereg

Vidám sárgák:

a tyúktaréj (Gagea sp.),

a bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides),

a mocsári gólyahír (Caltha palustris)

a "martilapusziget" (Tussilago farfara)

az aranyosveselkéjé (Chrysosplenium alternifolium) zöldesen árnyalt

helyenként tömegesen a tavaszi kankalinok (Primula veris)

és a Csókás-Veczer természetvédelmi terület hétszépsége, a tavaszi hérics (Adonis vernalis)

Ugyanott, a fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis var. nigricans) képében némi lila is vegyül a sok-sok sárgába.

Erdőszéleken tavaszi virág sokadalmakban gyönyörködhetünk:

ikrás fogasír (Cardamine glanduligera)

ujjas keltike (Corydalis solida) és odvas keltike (Corydalis cava)

berki szellőrózsa (Anemone nemorosa)

erdélyi májvirág (Hepatica transsilvanica)

orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis)

Read more...

Mintha porcukorral...

Mintha csak valami szakácsóriás szórta volna be erdő borította hegyeinket porcukorral, ünnepi tortaként az Állatok világnapjára. Miközben Kőröspatak környékén az elvonultaktól ugyancsak lemaradt - a tortára fittyet hányó, a hidegre már kevésbé - füsti fecskék cikáznak még...

Read more...

Fecskefigyelő akció újratöltve

Mivel idén először, március utolsó napján a Rétyi Nyír fölött láttunk fecskéket, mikor is négy füsti fecske cikázása tette mozgalmassá az égboltot, és mert azóta Háromszék néhány más pontján is láttak már fecskéket, ismét interakcióra szólítanánk fel olvasóinkat. Előző évekhez hasonlóan, idén is két fajra vonatkozó megfigyeléseket várunk:

A füstifecske (Hirundo rustica): nyitott sárfészket rakó, hosszú villásfarkú madarunk:

A molnárfecske (Delichon urbica): zárt sárfészket rakó, enyhén villás farkú, fehér hasú, torkú, farfoltú madarunk. Varosokban a tömbházak szögelléseiben az ő fészkeivel találkozhatunk.

Mindkét faj vonuló, áprilistól szeptemberig vannak nálunk. Évszázadokkal ezelőtt azt gondolták a költöző madarakról, hogy télire felszállnak a Holdra, aztán a madarak vonulási szokásairól a madárgyűrűzés módszerével egyre több ismeretet szerzett az ember.

A füsti fecskék vonulásuk során két jellemző útvonalat használnak: az egyik Olaszországon át vezet, majd a Szaharán és a trópusi erdőkön átrepülve érik el Dél-Afrikát. A másik útvonalon vonuló fecskék Törökország felé indulva a Nílus torkolatánál érik el Afrikát, majd a Nílus mentén repülve jutnak el déli telelőhelyükre. A füsti fecskék nappal vonulnak, elég alacsonyan szállnak és naponta mintegy 320 kilométert tesznek meg.

Visszatérve a felhívásra, ha a fenti két faj valamelyik képviselőjét megpillantod, amint hosszú vándorútjáról visszatérve újra birtokba veszi fészkelőhelyét, kérjük jelezd a jobb felső sarokban lévő üzenőfalon, vagy itt hozzászólásban, vagy Facebook oldalunkon!!

Az előző évek fecsketérképei itt érhetőek el: 2012, 2011, 2010. A bal felső sarokból elérhető térképen  pedig segítségetekkel igyekszünk feltüntetni az idei észlelések helyét és idejét.

Read more...

Füsti fecske ficsereg

A Zengő ABC-t ismerőknek a füsti fecskéhez bizonyára rögtön a ficsereg ige társul, melynek hangzása éppoly vidám, mint amilyen virgonc e fecskék cikázó röpte.

Idén legelőbb az erdővidéki Nagyajtán hagyták fotózni magukat:

 

Várjuk továbbra is a Háromszékre visszatért fecskék jelzését (üzenőfalon, hozzászólásban), hadd népesedjen be a fecsketérkép. Köszönjük az eddigieket!

Read more...

Fecskefigyelő akció újratöltve

Most, hogy a gólyák nagyjából megérkeztek, és a fecskék már a hírek szerint jó úton vannak ahhoz, hogy ideérjenek és benépesítsék fészkeiket, ismét interakcióra szólítanánk fel olvasóinkat. Tavalyhoz, tavalyelőtthöz hasonlóan, idén is két fajra vonatkozó megfigyeléseket várunk.

A füstifecske (Hirundo rustica): nyitott sárfészket rakó, hosszú villásfarkú madarunk.

A molnárfecske (Delichon urbica): zárt sárfészket rakó, enyhén villás farkú, fehér hasú, torkú, farfoltú madarunk. Varosunkban a tömbházak oldalán az ő fészkeivel találkozhatunk.

Mindkettő vonuló, áprilistól szeptemberig vannak nálunk. Évszázadokkal ezelőtt azt gondolták a költöző madarakról, hogy télire felszállnak a Holdra. A fecskékkel kapcsolatban pedig még egy svéd püspök is azt hirdette, hogy a lápok iszapjába ássák be magukat. Végül persze a rejtély megoldódott, egy kedves történet szerint valahogy így: Egy német szerzetes 1250 körül, pergamendarabot erősített egy füstifecske lábára a következő kérdéssel: „Mondd, fecske, hol töltöd a telet?”, tavasszal a fecskével együtt válasz is érkezett: „Petrus házában, Ázsiában.” Hogy igaz-e a történet vagy sem, nem tudni, de a madarak vonulási szokásairól legtöbb adatot mégis egy ehhez hasonló módszer, a madárgyűrűzés szolgáltatta.

A füsti fecskék vonulásuk során két jellemző útvonalat használnak: az egyik Olaszországon át vezet, majd a Szaharán és a trópusi erdőkön átrepülve érik el Dél-Afrikát. A másik útvonalon vonuló fecskék Törökország felé indulva a Nílus torkolatánál érik el Afrikát, majd a Nílus mentén repülve jutnak el déli telelőhelyükre. A füsti fecskék nappal vonulnak, elég alacsonyan szállnak és naponta mintegy 320 kilométert tesznek meg.

Visszatérve a felhívásra, ha a fenti két faj valamelyik képviselőjét megpillantod, amint hosszú vándorútjáról visszatérve újra birtokba veszi fészkelőhelyét, kérjük jelezd az üzenőfalon!!

A bal oldalt látható térképen igyekszünk feltüntetni az idei észlelések helyét és idejét is.

Read more...

Füsti fecske-második fészekalj

Nyár derekán vándormadaraink fiókái már jócskán a szárnypróbálgatással, edzéssel töltik idejüket, hogy megerősödjenek és felkészüljenek az előttük álló útra. Talán ezért is tűnik elsőre megzavarodottnak ez a füsti fecske pár, ki így augusztus közepén fióka etetéssel foglalkozik. A fészekben nincs tolongás, csak két fióka nyitogatja éhes száját minden mozgásra.

Mint kiderült a fecskék legalább kettő, bőséges időkben akár három fészekaljat is felnevelhetnek. A második költés ideje júliusban van. A költés ideje 14-16 nap. A fiókák 18-23 napon belül válnak röpképessé, ezalatt mindkét szülő rendíthetetlenül hordja a kis falánkoknak a táplálékot (repülő rovarok nagyrészt).

A tágra nyitott száj színe készteti a szülőket a táplálékszerző és etető viselkedésre.

A második fészekaljnak kirepülés után már csak néhány hét áll rendelkezésére (Szeptember 8-a Fecskehajtó Kisasszony napja körül indulnak vándorútra), hogy megtanuljanak vadászni és felhalmozzanak annyi zsírtartalékot amennyi nélkülözhetetlen az őszi vonuláshoz. Reméljük ennek a két kis pelyhes tátogatónak sikerül majd felzárkózni...

Read more...

Hány fecske csinál tavaszt?

A címet meghazudtolva nem matematikai, hanem leginkább kis etimológia eszmefuttatás, Kiss Jenő: Magyar madárnevek című könyve segítségével.

Egy fecske nem csinál tavaszt tartja a mondás. És ez így igaz idén, hiszen lassan a fecskék már érkezgettek, mire az időjárás is észbe kapott, hogy talán most már illene tavasziasra, azaz langymeleg napsütésesre fordulnia. Mindkettő szívélyes fogadtatásra is talált: a napfény nem szorul különösebb magyarázatra és igazából a fecskék érkezésének öröme sem, hiszen e kedves madarakat szerencsét hozó madárként tisztelve Istenfecskének, Isten madárkájának is nevezik. Egyébiránt a fecske név egyeduralkodó, vagyis az egész magyar nyelvterületen ezzel a szóval illetik a vonatkozó fajokat, egyedüli kivételként a moldvai csángók nyelvjárásában használatos a románból eredő rindunyika. A megnevezés valószínűleg hangutánzó és a 'fecseg' szóval is összefüggésben állhat. A vezetékeken ficsegő-fecsegő madárkákat hallgatva ezzel kétségtelenül egyet tudunk érteni.

Környezetünkben a fecskefélék közül gyakran előforduló fajok a füstifecske, a molnárfecske és a partifecske. Közülük is a füstifecskék annyira ismert, jellegzetes és emberközeli madarak, hogy gyakran a fecske megnevezéssel mindenféle jelző nélkül illetik őket. Sőt nemes egyszerűséggel nevezik csak a „mi fecskénk”-nek is. Nevük első tagja a füsti, minden bizonnyal nem a színükre, hanem fészkelőhelyükre utal, ami régebb gyakran volt a kémény. Mára e nyitott, növényi részekkel megerősített sárcsésze, melyet mindkét szülő készít, leginkább gerendákra, kiszögellésekre, istállókba, hidak, átereszek alá épül.

tavalyi fotó a fészek illusztrálására

A felnőtt füstifecskék 17-21 centiméteresek, ebből a jellegzetesen villás, megnyúlt faroktollak 3-6,5 centimétert tesznek ki. Egy dán ornitológus kísérletileg igazolta, hogy e faroktollak hosszának nagy jelentősége van a párválasztásban, vagyis füstiéknél a méret tényleg a lényeg. Ugyanis a mélyebb farokvillával, vagyis hosszabb szélső faroktollakkal rendelkező hímeket előnyben részesítik a tojók, mivel ez azt jelzi nekük, hogy egészségesebb hímre leltek. Ezen feltűnő jel alapján kapta az emberektől a 'villásföcske', 'füsti villásfecske' neveket.
Tollának színezete is ihletett egy-két nevet: cifra fecske vagy az állítólag éppen itt mifelénk, Székelyföldön használatos 'tarka fecske'. És bár elsőre túlzónak tűnhet tarka jelző, mégis, főként a más fecskeféléhez képest a kékesen fekete 'frakk', enyhén krémszínű, fehéres has és a rozsdavörös torok már színkavalkádszámba megy.
A Föld legelterjedtebb fecskefaja. Védelme Romániában nem egyértelmű, az általunk tanulmányozott listákon nem szerepelt, Magyarországon viszont védett. Egy 1987-es adat szerint, Nigérában egy több millió füsti fecske által éjszakázó helyként használt domb közelében lakóknak ők voltak egyik fontos fehérjeforrásuk. Ezen az állapoton pedig nemzetközi összefogással változtatni is próbáltak. Az akció sikeres vagy sikertelen voltáról nem leltünk adatokat.
Idei első tavaszcsináló füstifecskéink múlt vasárnap Nagybaconban kerültek lencsevégre.


Ma azonban már Szentgyörgyön is találkoztunk eggyel.
Továbbra is várjuk mindenféle fecskék érkezésének jelzését megyénk fecskéinek térképen való megjelenítése céljából és köszönet az eddigiekért.

Read more...

Újra indul a fecskefigyelő....

Most, hogy a gólyák nagyjából megérkeztek, és a fecskék már a hírek szerint jó úton vannak ahhoz, hogy ide érjenek és benépesítsék fészkeiket, ismét interakcióra szólítanánk fel olvasóinkat. Ugyanúgy mint a tavaly, két fajra vonatkozó megfigyeléseket várunk.

A füstifecske (Hirundo rustica): nyitott sárfészket rakó, hosszú villás farkú madarunk.

A molnárfecske (Delichon urbica): zárt sárfészket rakó, enyhén villás farkú, fehér hasú, torkú, farfoltú madarunk. Varosunkban a tömbházak oldalán a molnárfecske fészkeivel találkozhatunk.

Mindkettő vonuló, áprilistól szeptemberig vannak nálunk. Évszázadokkal ezelőtt azt gondolták a költöző madarakról, hogy télire felszállnak a Holdra. A fecskékkel kapcsolatban pedig még egy svéd püspök is azt hirdette, hogy a lápok iszapjába ássák be magukat. Végül persze a rejtély megoldódott, egy kedves történet szerint valahogy így.... egy német szerzetes 1250 körül, pergamendarabot erősített egy füstifecske lábára a következő kérdéssel: „Mondd, fecske, hol töltöd a telet?”, tavasszal a fecskével együtt válasz is érkezett: „Petrus házában, Ázsiában.” Hogy igaz-e a történet vagy sem , nem tudni, de a madarak vonulási szokásairól legtöbb adatot mégis egy ehhez hasonló módszer, a madárgyűrűzés szolgáltatta.

A füsti fecskék vonulásuk során két jellemző útvonalat használnak: az egyik Olaszországon át vezet, majd a Szaharán és a trópusi erdőkön átrepülve érik el Dél-Afrikát. A másik útvonalon vonuló fecskék Törökország felé indulva a Nílus torkolatánál érik el Afrikát, majd a Nílus mentén repülve jutnak el déli telelőhelyükre. A füsti fecskék nappal vonulnak, elég alacsonyan szállnak és naponta mintegy 320 kilométert tesznek meg.

Visszatérve a felhívásra, ha a fenti két faj valamelyik képviselőjét megpillantod amint hosszú vándorútjáról visszatérve újra birtokba veszi fészkelőhelyét, kérjük jelezd az üzenőfalon!!!

A bal oldalt látható térképen igyekszünk feltüntetni az észlelések helyét és idejét is.

Read more...

Búcsú vándorainktól

Az elmúlt hetekben sorra vettünk búcsút vándormadarainktól. Fecskét már csak elvétve látni, a gólyák is nekiindultak hosszú útjuknak és a legtöbb már meg is érkezett Afrikába.

A magyar jeladós gólyák Apaj és Ipoly útját és helyzetét ITT lehet figyelemmel követni.

A gólyák vonulása már augusztusban elkezdődik. Romániából Bulgárián át Kis-Ázsiába, majd innen a Nílus völgyét követve Dél Afrikába vándorolnak, ahova november végen érkeznek meg. Vitorlázó repülők lévén a szárazföld felett kialakuló felszálló légáramlatokat kihasználva haladnak dél felé.

Vonuló gólyák Isztambul felett.

A fecskék Szeptember 8-a (Fecskehajtó Kisasszony napja) körül indulnak vándorútra.

Ha figyelmesen járunk-kelünk, csapatokba verődött, még utazás előtt álló madárfajokat figyelhetünk meg. Nagyon látványos és hangos csapatokban gyülekeznek a seregélyek is; ők szintén Afrikában telelnek.

A gyurgyalagok is szeptemberben indulnak vándorútra, Dél Afrikában vagy Indiában telelnek. Kisebb csapatokban, nappal vonulnak.

A békászó sas szintén vonuló madár. Szeptember-októberben kezdi meg vonulását Afrika fele. A honlapon bal oldalt, fent elhelyezett békászó sas-vonulást jelző térképre rákattintva, a MILVUS csoport által jeladókkal ellátott, hazai békászó sasok vonulása követhető nyomon. Beni már Törökországban, Adél Szíriában van...

A vándormadarak tájékozódásáról ITT lehet többet olvasni.

Befejezésül, minden madárbarát olvasó figyelmébe ajánljuk a "Vándormadarak" (Le peuple migrateur) című, témába vágó, csodálatos hangulatú, természetfilmet. Igazi kikapcsolódási lehetőség gyönyörű képekkel és zenével.

"A vándormadarak élete egy ígéret, a visszatérés igérete."

Read more...

Ki lapul a szilvafán?

A nagy, fullasztó melegben enyhítésképpen a gyümölcsösben kerestünk menedéket. Érik a szilva, bő árnyék van, mi kell ennél több. A sokféle szilva közül válogatva egyszer csak valaki mintha figyelne az egyik fáról:

igen, egy füsti fecske fióka

Nagy az öröm, hiszen az emlékezetből előkerülnek azok a percek amikor idén tavasszal megláttuk az első példányokat, aztán leperegnek a fészeképítés vagy javítás képei is, és íme a fióka kirepült.

A füsti fecskék fiókáinál a felső faroktollak rövidek, tompa végűek, a homlok és a torok barnás színű, a háton minimális a kékes csillogás.
A felnőtteknél jól láthatók, a jellegzetesen mélyen villás és hosszú, fonálszerűen vékony szélső faroktollak, valamint a vörös színű torok.Nagyon kitartó ez a példány, nem igazán zavartatja magát, nézelődik, így van idő bőven a fotózásra.

Később a Kis-Küküllő partján sétálgatva újra rájuk bukkanunk, a part menti fákon ücsörögnek.

Itt már figyelmesebbek, ahogy közeledünk egy szemfüles riaszt is, és tovább repülnek.

Read more...