A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mérgező. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mérgező. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. május 8., csütörtök

Erdővidék gyöngyszeme és lappangója

Miközben eddig csak hallomásból volt tudomásunk Háromszéken gyöngyvirág lelőhelyekről, ez a május végre megajándékozott ezek látványával is. Erdővidék egyik kis falujának, Bibarcfalvának a határában, egy ritkásabb tölgyes-bükkösben  leptek meg. Az újdonság és felfedezés örömében készültek a felvételek ezekről a pompásan illatozó, apró gyöngyszemekről.




A gyöngyvirág minden része mérgező, de ez nem bántott bennünket, hiszen meglátni és nem megenni kívántuk :)
Szent György virága és kakukkvirág nevekkel is illeti a népnyelv, hiszen már április végén György napkor és a kakukk visszatérésekor) is virágozhat, ám egyelőre még így május elején is több volt a levél, mint a virág.
S most már, hogy megvan a lelőhely, őszre beérő piros bogyóiról is szolgálunk majd akkor képekkel.

S hogy ne csak botanikai forrásból merítkezzen örömünk, erdei sétánk végén egy igazán rejtőzködő életmódú, általunk eddig sosem látott madárral is meglepett a vidék: európai lappantyú (Caprimulgus europaeus) lapult az erdőszélen s ha közeledésünkre fel nem repül, valószínűleg sosem vesszük észre, tollazata ugyanis éppen olyan színezetű, hogy a fa részének vélje bárki. További környezetbe olvadási cselként hosszában ül a faágakon. Néminemű fotografálásra nehezen adódott lehetőség.



Életmódja és megjelenése is különössé teszi: éjszaka, röptében vadászik rovarokra, ehhez nagy szemekre és széles szájra van szüksége. Egy kis különlegesség már elég is a babonák kialakulására, így a lappantyú sem kerülhette el, hogy, mint a tudományos neve is mutatja kecskék tejét szívónak kiáltsák ki.
Hosszútávú vonulóként a telet Afrikában a Szaharától délre tölti, nemrégiben érkezhetett vissza tájainkra. Költőterületein magányosan fészkel, párkapcsolata tartós. Hogy fészkelne csak amolyan kifejezés esetében, hiszen tojásait különösebb előkészületek nélkül rakja a talajra.
A hím többnyire alkonyatkor és hajnalban szóló pirregő, ciripelő nászéneke itt hallgatható meg.
Az európai lappantyú védett és Natura 2000 jelölő faj.

Read more...

2013. október 15., kedd

Őszi virulók és rejtőzködők

Van olyan ősz, amit nyárrajongóként is lehet szeretni és az elmúlt hétvégén éppen ilyen volt: napsütéses. Fel is kerekedtünk a Kálnok fölötti erdőbe, főként gombákra hangolódva. De végül az egyikőjük tövében, az avar alatt megbújó foltos szalamandra (Salamandra salamandra) lett a nap sztárja.

Mielőtt az erdőbe és gombákba mélyedtünk volna, a domboldalban őszi kikericsekkel (Colchicum autumnale) együtt  simultunk a napfényhez.



Az erdő sűrűje meg már csak szűrt fényt engedett hullni a bánáti sáfrányra (Crocus banaticus).




Ilyen varázslatos hangulatban nem csoda, hogy tánca perdülnek boszorkányok, léptük nyomán körkörösen gomba terem. Itt éppen szürke tölcsérgomba (Clitocybe nebularis vagy Lepista nebularis).



Gombaforma: a közönséges vagy erdei csillaggomba (Geastrum fimbriatum). Csak megnézni, nem megenni! Az ehetőket nem fotografáltuk, megettük :)



A foltos szalamandra volt már blogunk szereplője, azt ott olvashatókon kívül következzen néhány érdekesség a képek körítéséül.


Névadó foltozottsága minden egyeden más-más mintázatot hoz létre lehetővé téve, az akár egyedi megkülönböztetést is, és a gyakori sárga mellett olykor vörös is lehet. Ezek az élénk színek mérgező voltára hívják fel a figyelmet: bőre olyan váladékot termel, mely nyálkahártya-gyulladást és a szem irritációját okozza. Tehát szalamandra fogdosás után sürgős a kézmosás.


Jobbára éjszakai és szárazföldi életmódot folytat. Nappal rejtekhelyre húzódik vissza, vizeket inkább csak elevenszüléssel világra hozott lárváinak lerakása miatt keresi fel. Nappalra és télire védett helyre, fák gyökere közé, üregekbe, hasadékokba húzódik vissza, éppen így október tájt.


A szalamandrákkal való találkozás a különös látvány élményén kívül azért is öröm, mert jelenléte és állományának nagysága élőhelyének - kisebb patakok szelte lombhullató erdők - természetes, tiszta állapotát jelzi.


A kétéltűek osztályán belül, a farkos kétéltűek rendjének szalamandrafélék családjába tartozó faj Romániában és Magyarországon is védett.

Read more...

2013. szeptember 15., vasárnap

Őszi elsők


Elszállt a fecske,
üres a fészke,
de mintha most is
itt ficserészne,
úgy kél a nap, és
úgy jön az este,
mintha még nálunk
volna a fecske.
Még egyelőre
minden a régi,
bár a szúnyog már
bőrét nem félti,
és a szellő is
be-beáll szélnek,
fákon a lombok
remegnek, félnek.
Valami titkon,
valami készül:
itt-ott a dombon
már egy-egy csősz ül:

Nézd csak a tájat,
de szépen őszül.
(Kányádi Sándor: Valami készül)

Az elmúlt héten még láttunk néhány fecskét s gyurgyalagot, de már megjelentek az első szeptemberi lila foltokat kialakító őszi kikericsek (Colchicum autumnale) és bánsági sáfrányok (Crocus banaticus). Még csak az első képviselők kerültek lencsevégre hétvégén, előbbi az Olt mentén, Kálnok fölött, míg utóbbi a Vadas-tetőn.


 



őszi kikerics





bánsági sáfrány

A sárguló lomb is arról árulkodik, hogy valóban valami készül!

Read more...

2011. szeptember 21., szerda

Veszedelmes szépség: őszi kikerics

Olvasó, ha fennakadsz, hogy
Könyvem címe „Őszikék”,
Tudd meg: e néven virágok
Vannak ősszel, és - csibék.
Ha virágok: a deres fű
Hantját szépen színezik;
Ha csibék: ez is megjárja,
Ki olyanra éhezik.
A virágnak nincs illatja,
Ha megcsapta őszi dér;
De csibének húsa, vére -
S a konyhában többet ér.
(Arany János: Őszikék)

Arany János kései versciklusának fenti, címadó költeménye tette közismertté őszike szavunkat, mely az őszivirággal együtt az őszi kikerics (Colchicum autumnale) itt, Székelyföldön elterjedt megnevezése.

Az őszi kikerics rendszertanilag a liliomvirágúak rendjének, kikericsfélék családjába tartozó kikerics nemzetség elterjedt tagja.
Gyakoriságára mi sem jobb bizonyíték, mint hogy a különböző nyelvjárásokban neveinek se szeri se száma. Kriza János jegyzete fel például itt, Háromszéken a guzsalyvirág, guzsalyütő nevét, mely arra utal, hogy „elé lehet venni a guzsajat, mert kijött a guzsajüllőfű”. Ugyancsak Háromszéken „Gu'sály-ülö virág” alakban Benkő József is közli már 1783-ban. Szűkebb hazánkban maradva, csóka terebúza néven Árapatakon illették. Más vidékeken vetővirág, tücsökkoma, őszi kakasmandikó néven ismert.

Ezek és a magyar tudományos, továbbá a latin nevének utótagja is (autumnale) is mind arra, a kikericsfélékre jellemző sajátságra utalnak, hogy a leveleik és terméseik mindig tavasszal fejlődnek, de a virágzási idő néhány fajnál, így az őszi kikericsnél is őszre jön el. Így hát, ha így szeptemberben utunk nedves réteken visz keresztül, helyenként tengernyi halványlila, lilásrózsaszín őszi kikericsben gyönyörködhetünk. És Szentgyörgyről ez egész közel, az Olt partjára kisétálva megeshetik velünk.

Azonban maradjunk is csak a látvány élvezetével, mert kecses kikericsünk bizony legmérgezőbb növényeink egyike. Egyértelmű, hogy e tulajdonságával is számtalan névre rászolgált: kutyadöglesztőfű, kígyóhagyma, gólyabors. El is kerüli a jószág is, merthogy mérgező alkaloidja, a colchicin rájuk is hat, még megszáradva, szénaként is. A kecskék és a juhok kivételesen érzéketlenek e mérgező anyagra, viszont, ha közülük olyannak issza az ember a tejét, mely berágott kikericsből, rá már ismét károsan hat.

Említett hatóanyaga, a colchicin az emberi szervezetre nézve sok káros hatása ellenére újabb kutatások eredményeként, mégiscsak hasznos lehet a gyógyászatban, hiszen brit orvosok nemrégiben kezdték el egy biztatónak ígérkező rák elleni gyógyszer klinikai próbáit.
Mint megtudtuk, az Őszike női névként is előfordul, bár a statisztikák szerint meglehetősen ritkán, és hamarosan (szeptember 23-án) van a napja, hát Isten éltesse e szép nevűeket.

Read more...

2011. augusztus 14., vasárnap

Meg ne kóstold! 2

Tavaly augusztusban egyik bejegyzésünkben pár mérgező növényünk bemutatását kezdtük el, akkor a felsorolásban helyett kaptak:

- közönséges méreggyilok - vadpaprika (Vincetoxicum hirundinaria vagy Vincetoxicum officinale)
- nadragulya vagy maszlagos nadragulya (Atropa belladonna)
- maszlag vagy csattanó maszlag (Datura stramonium)
- sisakvirág (Aconitum sp.)
- farkasboroszlán vagy vadboroszlán (Daphne mezereum)

Az elmúlt napokban a Vadas-tető egyik "tündérek lakta" rétén járva ismét egy mérgező növényre bukkantunk:

keserű csucsor vagy ebszőlő csucsor (Solanum dulcamara)

A Kárpát-medence egyik fásodó tövű, évelő szárú gyomnövénye, a burgonyafélék családjához tartozó csucsor nemzetség egyik képviselője. Sötétlila virágai a burgonyáéra hasonlítanak,
érett bogyói pirosak.
Már neve is utal mérgező voltára, hisz az eb- előtag azt jelzi, hogy bogyója ehetetlen, sőt mérgező, szívműködést bénító szolanint tartalmaz.

A tojás alakú, sokmagvú, először zöld, majd fényes piros bogyója és először keserű (innen kapta nevét), majd később édes ízű szára okoz mérgezést. Már kevés bogyó elfogyasztása is mérgezési tüneteket, émelygést és erős hasmenést idéz elő, több óra elteltével kábultságot, lázat, légzési zavartokat és görcsöket vált ki, ritkán halált okoz.

A gyógyiparban a növény szárát és friss hajtását használják. Vizelethajtó, hashajtó, izzasztó és köptető hatását írták le. Használják még reumatikus panaszok, bőrbetegségek kezelésére is. Mivel a növény mérgező, így háziszerként nem ajánlott.

Read more...

2010. augusztus 2., hétfő

Meg ne kóstold!

"Gyűjtögető életmódot folytatva", hajlamosak vagyunk a természetben mindent begyűjteni, illetve akár megkóstolni is. Jó ha tudjuk azonban, hogy számtalan növény nem csak gyógyhatással rendelkezik, hanem gyökerének, szárának, termésének elfogyasztása igen súlyos következményekhez, mérgezéshez vezethet.

A közismert mérgező növényeken (tiszafa, bürök, gyöngyvirág, ...) kívül még számos létezik. Itt található egy mérgező növényeket tartalmazó lista.

Az alábbiakban néhány olyan mérgező növényt mutatunk be, melyekkel az elmúlt időszakban találkoztunk:

Közönséges méreggyilok - vadpaprika (Vincetoxicum hirundinaria vagy Vincetoxicum officinale)


Száraz gyepek, nyílt erdők, cserjések, vágások főleg meszes talaján találhatunk rá. A növény valamennyi része mérgező, különösen a föld alatti részek. Régebben a népgyógyászatban a gyöktörzsét vizelethajtó és izzasztószerként használták, valamint kígyómarás ellenszeréül. Innen származik latin neve is: vincetoxicum = mérget legyőző.

Nadragulya vagy maszlagos nadragulya (Atropa belladonna)

Bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben és vágásokban bukkanhatunk rá. Minden részében tropán-alkaloidok, az érett, fekete bogyókban főként atropint tartalmaz. Az atropin pupillatágító hatású, ezért a középkorban, főleg az olasz nők előszeretettel alkalmazták szépítőszerként (innen a latin elnevezés is: az olasz bella donna = szép asszony).

A növény jellegzetessége, hogy nyáron egyszerre található meg a virág, a zöld és az érett termés.

Erősen mérgező növény. Oda kell figyelni, mert a fénylő fekete, cseresznyeszerű, édeskés ízű termésből gyerekeknél már 2-5 szem, míg felnőtteknél 10 bogyó elfogyasztása halálos lehet.


Maszlag vagy csattanó maszlag (Datura stramonium)

Szántók, parlagok, legelők gyomtársulásainak egyik képviselője. Gyakran dísznövényként is találkozhatunk vele. Rokona az angyaltrombita vagy tündérharsona nevű növénynek.


Trombita szerű virágai júniustól szeptemberig nyílnak. Erősen mérgező növény, a gyógyászati és halálos adag között sokszor alig van különbség. Gyerekek számára akár 15 szem mag elfogyasztása is halálos adag lehet. Kivonatai a gyógyszeripari készítményekben fellelhetők, többek között a Parkinson-kór és a köhögés, illetve az asztma ellenszereként. Előfordulhat, hogy a hogy magvak lencse, vagy más élelmiszerbe keverednek, így okozva mérgezéseket.

Sisakvirág (Aconitum sp.)

A boglárkafélék rendjének egyik magashegyi, így a Kárpátok képviselője is. Régebben árusították a gumószerű gyökereket, erre utal a "patika répája" elnevezés is. Több fajuk ismert. Mindegyik sisakvirágfajta közkedvelt kerti növény is, de a növények minden része mérgező.

Sárga gyűszűvirág vagy nagy gyűszűvirág (Digitalis grandiflora vagy Digitalis ambigua)
Tölgyesekben, vágásokban, útszéleken találkozhatunk vele. Mirigyes, szőrős a szára. Mérgező növény, virága halálos mérget tartalmaz. A gyógyszeriparban kivonatából szívgyógyszert készítenek.

Farkasboroszlán vagy vadboroszlán (Daphne mezereum)

E kora tavasszal virágzó védett növényünkkel lombhullató vagy vegyes erdőkben találkozhatunk. Az egész növény tartalmaz diterpén-észtert. A növényi részek már külsőleg is okoznak a bőrön és a nyálkahártyán gyulladásos tüneteket, belsőleg a torokban égő és kaparó érzést, valamint émelygést, görcsöket, bénulást, vesekárosodást, végül a vérkeringés összeomlását. Már kevés bogyó is halált okoz, felnőtteknél 10-12.

Figyeljünk oda, mikor, mit gyűjtünk vagy épp kóstolunk meg! A mérgező növények bemutatását folytatjuk még.

Read more...
Related Posts with Thumbnails
free counters
Jelenleg

látogató olvassa a gyurgyalagokat

  © Blogger templates Newspaper III by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP