A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Erzsébet park. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Erzsébet park. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. május 11., vasárnap

Az Erzsébet park madarai

A Madarak és Fák világnapjának a megünneplése alkalmából,  madárfajokat ismertető és népszerűsítő pannót avattunk az Erzsébet parkban. A pannón a parkban előforduló leggyakoribb fajok sorakoznak, Zsoldos Márton illusztrációi formájában, a tervet Kolumbán Hanna készítette, az ötlettel a Gyurgyalag csapat jött. Az anyagi hátteret a Sepsiszentgyörgy Önkormányzata, a Vadon Egyesület és a Fundamentum Egyesület teremtette elő. 
Köszönjük, hogy megvalósult!


A Székelyhon oldalon megjelent cikk az eseményről ITT olvasható.

Read more...

2011. június 17., péntek

Nagy fakopáncs lakoma az Erzsébet parkban

Néhány alapos esőáztatta nap alatt ideálisan fellazult a talaj, hogy a madarak könnyebben juthassanak gilisztákhoz, rovarokhoz s egyéb csemegékhez. Aztán egy délelőtt hétágra napsütés fényeskedett, hogy e tevékenység közben alaposan megfigyelhessünk egy nagy fakopáncs tojót és fiókáját a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkban. Kis 'képregénnyé' gyúrva tálaljuk az eközben készült fotókat.

Anyuuuu, hol vagy? Éhes vagyok!

Türelem fiacskám, éppen friss gilisztára vadászok tenéked.
De te is jöhetsz próbálkozni.

Huh, sikeresen landoltam, de én inkább itt a fűben meghúzom magam, eléggé félelmetes ez a nagy tér.

Félni nem kell, de az óvatosság nem árt.

Mutatom, hogyan keresgélj.

Így ni, szépen csak finoman kopácsolva, nem is kíván ez teljes csőr-erőbevetést, mint a fakopáncsolás.

Ááá, túl fiatal vagyok én még ehhez,

inkább a kapaszkodást gyakorlom ezen a jó kis fatörzsön, ebben már haladó vagyok.

S profin rászállok majd a házhozszállított fincsi gilisztákra,

amiket anyu csak úgy töm belém, hogy szépen fejlődjek, igazi nagy fakopánccsá.

Nyammi, csuda finom falatokkal telt el a pocakom, alig-alig fér el a fatörzs mellett, szerencsém, hogy gyakorlott kapaszkodóvá edződtem, így erős karmaimmal, ebben a pozícióban is bírom tartani magam.

Read more...

2010. június 21., hétfő

Virágzik a fehér tavirózsa is

A Rétyi Nyír egyik ritka és védett növényfajának, a fehér tavirózsának vagy tündérrózsának (Nymphaea alba) virágait egész nyáron át megcsodálhatjuk. A megközelítés kicsit körülményes lehet, hisz magánterület és körbe van építve, de a látvány megéri. A kis vizes és nádas kaland után elénk tárulnak a tavat behálózó levelek közül kicsit kimagasló mesébe illő fehér virágok:
E vízinövényünk kerekded levelei bemetszettek, a víz felszínén úsznak vagy kissé kiemelkednek. A levélnyél hossza elérheti a 3 métert is. A fehér virágok csak napsütésben nyílnak ki. Bennük 20-nál is több húsos, tojásdad sziromlevél és 4-6 zöldes fonákú csészelevél található.
Rovarbeporzású növény. Megporzástól függően 3-5 napig nyílnak (ezért is nem érdemes vázába gyűjteni) majd a víz felszíne alá merülnek, és a bibircses tokban számos mag fejlődik ki.

Dísznövényként is telepítik, többek közt a városunk szívében levő Erzsébet parkban kialakított tó fenekére tavaly ültették el a a Hollandiából származó fehér virágú tavirózsákat, így nem kell nagy utat megtenni ahhoz, hogy szemügyre vehessük.A kis hídról igazán közel kerülhetünk hozzájuk:
Ha rávettük magunkat és felkerestük valamely élőhelyet, és elkészült néhány fotó is akkor otthon majd számolhatjuk hány béka is rejtőzött el a levelek között :-)

Read more...

2010. április 12., hétfő

Séta az Erzsébet parkban - Liliomfa (Magnólia)

Tavasszal az Erzsébet park egyik leglátványosabb növénye a nagy, fehér virágaival már távolról integető liliomfa vagy magnólia.


A valódi liliomfák (Magnolia) nemzetsége a legősibb zárvatermők közé tartozik, legidősebb, fellelt lenyomataik több mint 100 millió évesek. A Magnolia nemzetségen belül kb. 80 fajt különböztethetünk meg, melyek Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában őshonosak. A fajok több mint fele trópusi.


Az első magnóliákat tudomásunk szerint i.sz. 650-ben Kínában buddhista szerzetesek már termesztették. A Jülan liliomfa (Magnolia denudata) fehér virága a templomkertekben a tisztaság szimbóluma volt.

A legtöbb fajnál a kéreg megdörzsölve aromás illatú, néhány faj gyógyhatással is rendelkezik, mint például a Magnolia officinalis és a Magnolia hypoleuca, melyeket gyomor- és emésztőszervi panaszok, valamint neurózis kezelésére használnak. A Magnolia liliiflora és a Magnolia kobus kérgét Japánban drogként használják. A Jülan liliomfa (Magnolia denudata) virágtakaró lepelleveleit egyes ázsiai népek ételként fogyasztják.

Mivel kialakulásukkor a méhek még nem jelentek meg, a valódi liliomfákat bogarak porozzák be termőleveleik ezért durvák, nehogy a táplálkozó bogarak megsértsék őket. Tobozhoz hasonló tűszőtermésükből színpompás magok lógnak ki.


Read more...

2009. szeptember 29., kedd

Hol található ginkó Sepsiszentgyörgyön?

Tettük fel a kérdést az elmúlt héten. Városunkban évekkel ezelőtt ültettek ginkót (Ginkgo biloba), dr. Kovács Sándor biológus sírjához, a napokban megkerestük a fát és ezt találtuk . . .

Parkunk azonban benépesedett, és ma már több ginkóval is találkozhat, az aki érdeklődve végigsétál.


Mit is kell tudni a ginkóról? Már a földtörténeti őskorban is élt az északi féltekén, erről tanúskodnak maradványai a kőzetekben. Mivel más ma is élő növénnyel nem hozható rokonságba, Charles Darwin "élő kövületnek" nevezte el. Őshazájának Kínát tekintik, hisz itt már a IX. században van írásos bizonyíték létezéséről. Kétlaki, lombhullató fa.

Magyar neve, a páfrányfenyő onnan származik, hogy páfrányra emlékeztető levelei vannak (legyező formájúak, többnyire szabálytalanul bemetszettek), törzse felépítése pedig a fenyőfélékre hasonlít.

Magja húsos, szilva alakú, éretten narancsbarna, rothadva rendkívül kellemetlen szagú.
Hatóanyagai főleg időskori panaszok esetén használatosak, főleg anyagcsere folyamatok és leépülési folyamatok kezelésére, lassítására, a szellemi teljesítőképesség, koncentrálóképesség, és az emlékezőtehetség fokozására.
Ha ezen a két lelőhelyen kívül még valaki rátalált a ginkóra városunkban, jelezze, fotót is várunk.

Read more...

2009. szeptember 24., csütörtök

Séta az Erzsébet parkban

Számos ritka fafélével találkozhatunk a nagy átalakuláson átmenő, városunk szívében elhelyezkedő parányi zöldszigeten, az Erzsébet parkban. Húsos, piros magköpenyéről ilyenkor ősszel, könnyen felismerhető a közönséges tiszafa.


Közönséges tiszafa (Taxus bacatta)


zöld színű mag, melyet piros, csúcsán nyitott magköpeny borít

A magköpeny kivételével a növény minden része erősen mérgező, mégis legfőbb hatóanyaga a taxol sikeresen alkalmazható a rákos megbetegedések kezelésében.

Read more...
Related Posts with Thumbnails
free counters
Jelenleg

látogató olvassa a gyurgyalagokat

  © Blogger templates Newspaper III by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP