Meg ne kóstold! 2

Tavaly augusztusban egyik bejegyzésünkben pár mérgező növényünk bemutatását kezdtük el, akkor a felsorolásban helyett kaptak:

- közönséges méreggyilok - vadpaprika (Vincetoxicum hirundinaria vagy Vincetoxicum officinale)
- nadragulya vagy maszlagos nadragulya (Atropa belladonna)
- maszlag vagy csattanó maszlag (Datura stramonium)
- sisakvirág (Aconitum sp.)
- farkasboroszlán vagy vadboroszlán (Daphne mezereum)

Az elmúlt napokban a Vadas-tető egyik "tündérek lakta" rétén járva ismét egy mérgező növényre bukkantunk:

keserű csucsor vagy ebszőlő csucsor (Solanum dulcamara)

A Kárpát-medence egyik fásodó tövű, évelő szárú gyomnövénye, a burgonyafélék családjához tartozó csucsor nemzetség egyik képviselője. Sötétlila virágai a burgonyáéra hasonlítanak,

érett bogyói pirosak.

Már neve is utal mérgező voltára, hisz az eb- előtag azt jelzi, hogy bogyója ehetetlen, sőt mérgező, szívműködést bénító szolanint tartalmaz.

A tojás alakú, sokmagvú, először zöld, majd fényes piros bogyója és először keserű (innen kapta nevét), majd később édes ízű szára okoz mérgezést. Már kevés bogyó elfogyasztása is mérgezési tüneteket, émelygést és erős hasmenést idéz elő, több óra elteltével kábultságot, lázat, légzési zavartokat és görcsöket vált ki, ritkán halált okoz.

A gyógyiparban a növény szárát és friss hajtását használják. Vizelethajtó, hashajtó, izzasztó és köptető hatását írták le. Használják még reumatikus panaszok, bőrbetegségek kezelésére is. Mivel a növény mérgező, így háziszerként nem ajánlott.