Őszi virulók és rejtőzködők

Van olyan ősz, amit nyárrajongóként is lehet szeretni és az elmúlt hétvégén éppen ilyen volt: napsütéses. Fel is kerekedtünk a Kálnok fölötti erdőbe, főként gombákra hangolódva. De végül az egyikőjük tövében, az avar alatt megbújó foltos szalamandra (Salamandra salamandra) lett a nap sztárja.

Mielőtt az erdőbe és gombákba mélyedtünk volna, a domboldalban őszi kikericsekkel (Colchicum autumnale) együtt  simultunk a napfényhez.

Az erdő sűrűje meg már csak szűrt fényt engedett hullni a bánáti sáfrányra (Crocus banaticus).

Ilyen varázslatos hangulatban nem csoda, hogy tánca perdülnek boszorkányok, léptük nyomán körkörösen gomba terem. Itt éppen szürke tölcsérgomba (Clitocybe nebularis vagy Lepista nebularis).

Gombaforma: a közönséges vagy erdei csillaggomba (Geastrum fimbriatum). Csak megnézni, nem megenni! Az ehetőket nem fotografáltuk, megettük :)

A foltos szalamandra volt már blogunk szereplője, azt ott olvashatókon kívül következzen néhány érdekesség a képek körítéséül.

Névadó foltozottsága minden egyeden más-más mintázatot hoz létre lehetővé téve, az akár egyedi megkülönböztetést is, és a gyakori sárga mellett olykor vörös is lehet. Ezek az élénk színek mérgező voltára hívják fel a figyelmet: bőre olyan váladékot termel, mely nyálkahártya-gyulladást és a szem irritációját okozza. Tehát szalamandra fogdosás után sürgős a kézmosás.

Jobbára éjszakai és szárazföldi életmódot folytat. Nappal rejtekhelyre húzódik vissza, vizeket inkább csak elevenszüléssel világra hozott lárváinak lerakása miatt keresi fel. Nappalra és télire védett helyre, fák gyökere közé, üregekbe, hasadékokba húzódik vissza, éppen így október tájt.

A szalamandrákkal való találkozás a különös látvány élményén kívül azért is öröm, mert jelenléte és állományának nagysága élőhelyének - kisebb patakok szelte lombhullató erdők - természetes, tiszta állapotát jelzi.

A kétéltűek osztályán belül, a farkos kétéltűek rendjének szalamandrafélék családjába tartozó faj Romániában és Magyarországon is védett.