Őszapó, a nyeles gombóc
Ki hinné, hogy a címbeli megnevezéssel egy édes, pici madárkát illetnek? Pedig így van: az őszapónak (Aegithalos caudatus) jutott e tréfás név és még jó néhány hasonló. Ilyenképpen, a különböző nyelvjárásokban, nevezik még: hosszúfarkú cinkének, dorongos őszapónak, rudas cinkének, póznafarkú cinegének, póznáscinkének, durungfarkú vagy dorongosfarkú cinegének, egyszerűen hosszúfarkú cinegének, képzeletdúsabban kalánfarkú cinegének, néhol egérmadárnak vagy ösztönfarkúnak is.
Mindezen nevek előtagja a madár 13-15 cm-es hosszának több, mint felét kitevő, 7-9 cm-es farkára utalnak.
A második tagként gyakori cinege, cinke sem véletlen, hiszen a cinegefélékhez hasonlít és régebben rendszertanilag ebbe a családba is sorolták. És bár a rokonság még az újabb kutatások alapján is bizonyos szinten megmaradt, jelenleg az őszapóknak a verébalakúak rendjében már saját – őszapóféléknek nevezett – családjuk van.
További neveket ihletett még hangja is. A barátcinegével közösen viseli például a bába cinke nevet, ami talán a hívóhangjára vezethető vissza, és a kimpics neve is hangutánzó eredetű.
A névadás vonalon még egy pillanatig elidőzve megemlítendő, hogy az őszapó megnevezés is az erdélyi, tiszántúli tájszóból lépett elő tudományos névvé. Magyarázataként Herman Ottót idézzük „feje fehér, nagyon emlékeztet a galambősz apóra, innen (…) van az őszapó (…) neve.”
Gazdag aljnövényzetű, pusztuló vagy elhalt fákkal és bozótos helyekkel tarkított lombos erdőkben és lombelegyes fenyvesekben érzi jól magát. Állandó madarunk lévén, télen a kertbe kihelyezett mogyoróval teli etetőket látogathatja meg, hiszen a rendes táplálékául szolgáló rovarok, lárvák, pókok, peték ugyancsak szűkösen állnak rendelkezésre, így ráfanyalodik a növényi menüre is.
Fészekrakás ügyében az őszapó kiváló építésztehetségről tesz tanúbizonyságot: 1-2 méteres magasságba, sűrű ágak közé, mohából, zuzmóból, háncsból, állatszőrből, pókhálóból építi szokatlan, palack alakú, belülről tollakkal melegen kibélelt fészkét, melyen csak egy szűk bejárónyílást hagy, nagy hidegben pedig még ezt is eltakarja egy-egy nagyobb madártollal. 12 tojásán 13-17 napig kotlik, a fiókák pedig 14-18 naposan repülnek ki.
Nagyon társas madarak: a rugalmas fészekben egymást melegítve, az egész család együtt alszik, együtt röpülnek fától-fáig élelem után kutatva.
A faj Romániában és Magyarországon is törvény által védett.
Mindezen nevek előtagja a madár 13-15 cm-es hosszának több, mint felét kitevő, 7-9 cm-es farkára utalnak.
A második tagként gyakori cinege, cinke sem véletlen, hiszen a cinegefélékhez hasonlít és régebben rendszertanilag ebbe a családba is sorolták. És bár a rokonság még az újabb kutatások alapján is bizonyos szinten megmaradt, jelenleg az őszapóknak a verébalakúak rendjében már saját – őszapóféléknek nevezett – családjuk van.
További neveket ihletett még hangja is. A barátcinegével közösen viseli például a bába cinke nevet, ami talán a hívóhangjára vezethető vissza, és a kimpics neve is hangutánzó eredetű.A névadás vonalon még egy pillanatig elidőzve megemlítendő, hogy az őszapó megnevezés is az erdélyi, tiszántúli tájszóból lépett elő tudományos névvé. Magyarázataként Herman Ottót idézzük „feje fehér, nagyon emlékeztet a galambősz apóra, innen (…) van az őszapó (…) neve.”
Gazdag aljnövényzetű, pusztuló vagy elhalt fákkal és bozótos helyekkel tarkított lombos erdőkben és lombelegyes fenyvesekben érzi jól magát. Állandó madarunk lévén, télen a kertbe kihelyezett mogyoróval teli etetőket látogathatja meg, hiszen a rendes táplálékául szolgáló rovarok, lárvák, pókok, peték ugyancsak szűkösen állnak rendelkezésre, így ráfanyalodik a növényi menüre is.
Fészekrakás ügyében az őszapó kiváló építésztehetségről tesz tanúbizonyságot: 1-2 méteres magasságba, sűrű ágak közé, mohából, zuzmóból, háncsból, állatszőrből, pókhálóból építi szokatlan, palack alakú, belülről tollakkal melegen kibélelt fészkét, melyen csak egy szűk bejárónyílást hagy, nagy hidegben pedig még ezt is eltakarja egy-egy nagyobb madártollal. 12 tojásán 13-17 napig kotlik, a fiókák pedig 14-18 naposan repülnek ki.
Nagyon társas madarak: a rugalmas fészekben egymást melegítve, az egész család együtt alszik, együtt röpülnek fától-fáig élelem után kutatva.
A faj Romániában és Magyarországon is törvény által védett.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése