2012. július 26., csütörtök

Legurolós-domboldalas Gyimes

Egy fénykép alapján már rég óta el kívánok látogatni Gyimesbe. Ugyan nem nagy kunszt, hiszen közelben is van, mégis eddigelé nem alakult ekképpen. A múlt hétvégét aztán eldöntöttük, Gyimesben töltjük el, kelljen akár a szabad ég alatt is hálni, hiszen kánikula volt, így fagyveszély kizárva, vadállat támadások ellen meg úgy képzeltem, valamely gazda kertjében húzni fel a sátrat megteszi. De semmi ilyen vadregényes dologra nem került sor: simán egy kedves vendégházban töltöttük az éjszakát. Azaz simánál valamelyest döcögősebben, lévén hogy enyhén magasnak tűntek az szállásköltségek. Ám, ez úgy-e mindig relatív, hogy kinek mi drága…


Na, de térjünk az anyagiakról a gyimesi szerpentinekre, melyeken lekacskaringózva egyre csak bomlik ki a táj. Mind újabb és újabb, jellemzően meredek és kopár, csak néhány, többnyire magányosan elszórt fát hátukon hordó dombok bukkannak elő. Csíkszereda felől közelítve meg a Gyimeseket Gyimesfelsőlok az első település, majd, amint végighaladunk, egyszerre csak feltűnik, hogy a mi falvainkban gólyákhoz szokott szemünknek valami bizony hiányzik: nincsenek gólyák, gólyafészkek egész Gyimesben. Ezen meglepődünk. De másik kedves madarunk a füsti fecske vidám cikkázással itt is jelen van. Később volt biológia szakos tanárnő szállásadónktól azt is megtudjuk, hogy szirti sas pár is fészkel a környéken. Védett növényekről érdeklődve, mondja, hogy e tekintetben június a leglátványosabb a Gyimesekben: a kosborfélék családjának több tagja is színesíti a mezőket, az ezen a vidéken is pünkösdi rózsának nevezett zergeboglár bókol aranysárga fejecskéivel és nőszirmok is előfordulnak.

Azonban a Gyimesek meredek domboldalainak legjellemzőbb élőlényei a két rövidebb mellső lábú tehenek. Persze ez csak a mókás válasza a helyieknek a kapaszkodót alig szolgáló domboldalakon legelő tehenek látványán elcsodálkozó turisták azon meglepett kérdésére, hogy ezek itt, hogyan bírnak megállni? Hidegségen szálltunk meg, ezért itt olyan részleteket is észrevettünk, hogy a falu utcái mind egy-egy patakról vannak elnevezve. Ugyancsak innen közelíthető meg a Csíki-havasok egyik legmagasabb pontja a Naskalat-tető.
Természetesen, a Gyimesekben járva az ezeréves határhoz is ellátogattunk felkapaszkodva a Rákóczi-vár romjaihoz vezető, a dombokhoz hasonlóan, szintén meredeken emelkedő lépcsőkön.


Ezzel szemben pedig, a Tatros túlsó partján, a Kontumác nevű helyet látogattuk meg, ahol néhány 17. századi épületrom és Gyimesbükk legrégebbi temploma áll.
Gyimesi hétvégénk alatt szentgyörgyi ismerősökkel is találkoztunk, szóval szívesen járnak azért ide földijeink, amit ezennel meleg szívvel magam is ajánlok, hiszen a táj szépségein kívül az emberek is közvetlenek, segítőkészek és történelmi múltunkba is pillantást vethetünk.

0 megjegyzés:

Related Posts with Thumbnails
free counters
Jelenleg

látogató olvassa a gyurgyalagokat

  © Blogger templates Newspaper III by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP