"Húsevő" növények a Mohos-tőzeglápban

Már több bejegyzésünk is szólt a Mohos-tőzeglápról, de ez a terület is azok közé tartozik, melyeket soha nem lehet megunni, és mindig újabb arcával ismerkedhetünk meg. Legutóbb épp az iskola utolsó tanítási napján látogattuk meg. Áprilisi bejegyzésünkben olvasható a Mohos-tőzegláp leírása.

A kiépített, padlós tanösvény elején már látható volt a nagy számban előforduló gyapjúsás. A fehér foltok meseszerűvé varázsolták számunkra az egész tájat.

Gyapjúsás (Eriophorum sp.)

Lassan, elmélyülve a színpompás tőzegláp látványától haladtunk tovább, és már az első tószemnél

rátaláltunk a tőzeglápokra jellemző rovaremésztő ("húsevő") növényére, a harmatfűre.

A "harmatfű" név a leveleken található fonalszerű mirigyszőrök (tentákulum) által kiválasztott ragadós nedvre utal. A rovarevő növények levelei rovarfogó csapdákká alakultak át, melyek erősen savas nedvet választanak ki, mely fehérjebontó enzimet tartalmaz. Ez megemészti a rovarok fehérjéit, az így felszabaduló aminosavakat pedig a levél felveszi, és beépíti a növény specifikus fehérjemolekuláiba.

A rovaremésztő növények két képviselőjét kaptuk lencsevégre: a kereklevelű harmatfüvet és a hosszúkás levelű harmatfüvet.

A kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia) 5-15 cm magas évelő növény. Télen védőburkot növeszt (mely földhöz közeli, szorosan összeálló levelekből áll), hogy túlélje a hideget.

Kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia)

Hosszúkás levelű harmatfű (Drosera obovata)