2010. május 25., kedd

Láb alatt a gyík

Ha forrón süt a Nap és természetben való barangolásra adjuk a fejünket, lehetetlen szem elől téveszteni a köveken, sziklákon sütkérező, fűben mászkáló képviselőit a Hüllők nagy osztályának.
Gyík akad bőven, fotózni is jó eséllyel lehet, mert a napfürdőzésben átszellemült gyík nagy türelemmel áll a pózoláshoz, a baj akkor kezdődik, mikor meg kéne fejteni, hogy ki ő és felmerül a van láb nincs láb kérdés... kutatómunka indul, határozókba belemélyedés.... remélhetőleg a végeredménnyel nincs gond.
Amikor diákkal indul terepre az ember számolni kell azzal, hogy vagy irtózva menekül mindentől ami kúszik, mászik, ugrál, vagy ide-oda röppen, vagy befog mindent ami él és mozog.
Ebben az esetben az utóbbi történt: gyík befogva, a farka megúszta s ha már kéznél volt pár fotó készült róla.
Ő egy fürge gyík (Lacerta agilis), a háta közepén haladó szaggatott fehér csíkról jutottunk erre a következtetésre.


Sík- és dombvidéki gyepeken, kaszálókon, legelőkön, szántók széleiben fordul elő. Különösen kedveli a magas füvű, nedves, helyenként mocsaras réteket, vasúti töltéseket, füves árokpartokat.

Március végén bújik elő téli rejtekéről, május elején párzik. Lágyhéjú tojásait az avarba ássa be. A kis gyíkok július végén, augusztus elején kelnek ki.

Vöröshátú színváltozatú fürge gyík.

Habár elég nagy számban élnek mégis az élőhelyük feldarabolódása, meg a rájuk vadászó rengeteg állat hosszú távon veszélybe sodorhatja a fajt.

És még a kullancsok is a vérüket szívják...


A következő fogás szintén izgalmas, szintén gyík, de lába az nincs neki.
Ő a lábatlan gyík vagy törékeny gyík, kuszma (Anguis fragilis), sőt a hátán levő kék pettyek szerint úgy tűnik egy alfajra bukkantunk : Anguis fragilis colchicus.


Dús aljnövényzetű erdők lakója, főleg domb- és hegyvidékeken találkozhatunk vele.
Elevenszülő: vagyis inkább álelevenszülő, mert a tojások az anyaállat testében fejlődnek ki.

Nehéz sorsú gyík ő is, nem elég, hogy élőhelye is fogyóban, rengeteg állat fogyasztja még az ember is egyfolytában vérszomjas kígyónak nézi és lekaszabolja.

Nem is arról van szó, hogy mindenki pontosan rendszerbe tegyen minden élőlényt, de muszáj minden gyanúsnak nekiessünk? ettől leszünk biztonságban?

Romániában mindkét faj védett!

5 megjegyzés:

Ati,  2010. május 26. 18:35  

Nagyon érdekes cikk ... főleg a második része volt ismeretlen számomra ... nem is tudtam, hogy létezik lábatlan gyík! Köszi az infót! Ezek a kullancsok ... mindenhol ott vannak. Nem tudok megszabadulni tőlük ... mindenkit megszívnak ... őket nem "szívatja" meg senki??? :)

Wyrusch 2010. május 26. 20:54  

Már vártam ezt a gyíkos bejegyzést, annál is inkább, mert nekünk is van egy fürge gyík a kertben. Naponta többször is meglátogatjuk a gyerekekkel, megnézzük, ahogy sütkérezik a napon. (Érdekes, hogy amíg a békákért nem rajongok, addig a gyíkoknak sikerült a szívembe lopniuk magukat.) Ami pedig a lábatlan gyíkot illeti, számomra is újdonság volt. Ha korábban találkozom egy ilyen példánnyal, biztosan azt gondoltam volna, hogy valami vízisikló-féle. Ismét csak azt mondhatom, hogy ma sem jöttem hiába. Köszi!

Ari,  2010. május 28. 15:24  

Nem is tudtam, hogy vannak lábatlan gyíkok, sokat lehet tanulni tőletek. Köszönöm

Évike,  2010. május 28. 15:26  

Jó tudni, hogy ilyen gyíkok is vannak, mert eddig mi is mindig siklónak néztük.

pinty,  2010. május 28. 16:40  

A lábatlan vagy törékeny gyík (kuszma) a gyíkokhoz hasonlóan, képes letörni a farkát. Amúgy nagy szerencsétek volt, mert ha megijednek akkor a faroktörés mellett még bűzanyagokat is tudnak kipréselni magukból. Rám egyszer préseltek...(igen ez egy feladott labda:)))

Related Posts with Thumbnails
free counters
Jelenleg

látogató olvassa a gyurgyalagokat

  © Blogger templates Newspaper III by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP