Bálványos

„Szabad péntek, szabad szombat, szabad szappanozni…” szól a gyermekdaldal, azért múlt pénteken nem szappankészítésre, vagy mosásra adtuk a fejünket, hanem felkerekedtünk Bálványosra. Forró nyári napot árnyas erdőben eltölteni, természetbeni élményeket szerezni, és legendás helyeken járva kicsit történelmünkbe is bepillantani. Tájainkon sokfelé adódik ilyen összetett, élménygazdag időtöltésre lehetőség, ezek közül egyik legismertebb a Báványosvár és környéke.

Kovászna megye északi határán fekvő terület meglátogatására hívogat a Bálványosvár látványa és legendája, az értékes, Natura 2000-es besorolású természeti élőhelyek és azok változatos élővilága. Ami azonban visszafogó tényezőként hat az ide kirándulni vágyókra, az helyet megközelítő út rossz minősége, melyen aznap éppen javítgattak is, és mely mindenképpen meg is érdemli a jobbítást, hiszen a megfelelő infrastruktúra alapértelmezett követelmény, ha egy táj turisztikai értékét „kihasználni” kívánjuk. Mindenestre, azért az országból is és Magyarországról is voltak ottjártunkkor turisták.

A Bálványosvárhoz egy kék sávval jelzett túraösvényen lehet feljutni, mely ösvény ugyan nem hosszú, de az erdőben vezető szakasza jócskán emelkedő, vegyünk hát mély szusszot nekiinduláskor. És a vékonykán csordogáló Ibolya borvízforrásból is kortyoljunk néhányat, finom, felüdítő íze egy darabon elkísér majd.

A kaptató fáradalmait amúgy rögtön elfeledjük, mihelyst a várromok közé felérkezve körülpillantunk az elterülő tájon és azt is azonnal értjük, hogy, a szájhagyomány szerint, óriások és tündérek építette vár nem hiába épült épp erre a helyre. Gyönyörű az erdős hegy- és domboldalak hullámzó látványa. A romok közt egy magyar-román-angol nyelvű ismertetőtábláról tudhatjuk meg történetét és leírását.

Akik mélyebben érdeklődnek a vár iránt azok Jókai Mór Bálványosvár regényét, ha eddig nem tették meg, olvassák el, Orbán Balázs Székelyföld leírását és Kisgyörgy Zoltánnak a nemrégiben kiadott Háromszéki vártura kalauz című könyvét is lapozzák fel. Hogy természeti szempontból is jelentős, érdekes terület ez, mi sem mutatja jobban, mint hogy Csomád-Bálványos megnevezéssel része a Natura 2000-es természetvédelmi hálózatnak. Az ebbe való besorolást olyan itt élő növények és állatok miatt nyerte el, mint például a szibériai hamuvirág, a kárpáti gőte, a tarajos gőte, a sárgahasú unka, a siketfajd, a császármadár, a medve, a farkas vagy a hiúz.

Ha a vidéken járunk, a Büdös-barlangot, a Buffogó-lápot, az Apor-fürdőt és a Gyógyvizeket is ejtsük útba.