Mézgáék a fatörzseken
Enyhe novemberhez volt szerencsénk ezidáig, s bár a korán nyugvó nap röviddé szűkíti a napokat, mégis juthat idő természetjárásra, akár verőfényes délutánokon is. Szentgyörgyhöz közeli erdőjárásra többfelé is lehetőség adódik, ezek közül legutóbb a Zalán fölötti aranyló-vöröslő lombhullató erdőt választottuk.
Ennek aljában a felhangzó csaholás után megjelenő kutyák kissé megtorpantottak, de mivel végül letettek arról, hogy uzsonnaként elfogyasszanak, bejutottunk a fák birodalmába. Az őszi erdő színkavalkádja lenyűgöző: a ferdén érkező napsugarakat a sárga és vörös szín számtalan árnyalatában pompázó levelek szűrőjén keresztül barátságosnak, melegnek és mesebelinek érzékeljük. A csönd majdnem zavartalan, csak a talpunk alatt reccsenő faágak, a zörgő avar hallszik. Ritkán magasan köröző egerészölyv vijjog, az énekesmadarak takarékoskodnak dalukkal, vagy a fogyatkozó élelem felkutatása köti le figyelmüket, elnémítva nótázó kedvüket. Egy fatörzsön a lombok színpompájával vetekedve mézga buggyan, a látványt fotó örökíti meg, s ezzel eldőlt a sorsa: bejegyzés-hős lesz e népiesen macskaméznek is nevezett fanedv.
Etimológiáját illetően mézga szavunk szláv jövevényszó: a szerb–horvát "mezga" gyanta, nyirok, növényi nedv, a szlovák "miazga" fagyanta, nyirok, az orosz "mezga" pedig a fatörzs fiatal, lágy részét, pépes zúzalékát jelenti. A magyar szóban az é hang valószínűleg a méz szó hatására nyúlt meg. Első írásos említése 1560-ból való, „nyúlékony, sárgás gumiszerű váladék” jelentéssel. Macskaméz mellett népiesen még facsipának is nevezik, de előbbi sokkal kedvesebb hangzású, elterjedtebb használatú, sok gyerek is – legalábbis vidékünkön – inkább ezt ismeri. A mézgáról pedig meglehet, sokunknak a népszerű rajzfilm, a Mézga család jut előbb eszébe.
Nos, a szót ismerhetjük, de magáról az anyagról, annak szerepéről a növények életében érdemes néhány dolgot megtudni.
A mézgásodás leggyakrabban szilvafán, cseresznyefán, meggyfán, barackfán figyelhető meg. Többnyire sebzés, baktérium, vírusfertőzés váltja ki, de oka lényegében összetett élettani folyamatok eredménye, és biológiai jelentősége a sebelzárás. Tehát a gyümölcsöskertekre kell fokozott figyelmet fordítani. Kezelésképpen csonthéjas gyümölcsfáinkról a mézgás gócot az egészséges részig el kell távolítani, majd ecetes oldattal bekenni, aztán méhviasszal lezárni.
A mézga bonyolult felépítésű, vízben duzzadó, alkoholban nem oldódó, ragacsos poliszacharid tartalmú, levegőn többé-kevésbé megszilárduló, áttetsző, sárgás-vöröses-barnás amorf anyag. A sejtfalakban levő cellulóz, hemicellulóz enzimes hidrolízisével jön létre. Iparilag ragasztó, festék, tus, kenőcs készítésére használják fel.
Read more...
Ennek aljában a felhangzó csaholás után megjelenő kutyák kissé megtorpantottak, de mivel végül letettek arról, hogy uzsonnaként elfogyasszanak, bejutottunk a fák birodalmába. Az őszi erdő színkavalkádja lenyűgöző: a ferdén érkező napsugarakat a sárga és vörös szín számtalan árnyalatában pompázó levelek szűrőjén keresztül barátságosnak, melegnek és mesebelinek érzékeljük. A csönd majdnem zavartalan, csak a talpunk alatt reccsenő faágak, a zörgő avar hallszik. Ritkán magasan köröző egerészölyv vijjog, az énekesmadarak takarékoskodnak dalukkal, vagy a fogyatkozó élelem felkutatása köti le figyelmüket, elnémítva nótázó kedvüket. Egy fatörzsön a lombok színpompájával vetekedve mézga buggyan, a látványt fotó örökíti meg, s ezzel eldőlt a sorsa: bejegyzés-hős lesz e népiesen macskaméznek is nevezett fanedv.
Etimológiáját illetően mézga szavunk szláv jövevényszó: a szerb–horvát "mezga" gyanta, nyirok, növényi nedv, a szlovák "miazga" fagyanta, nyirok, az orosz "mezga" pedig a fatörzs fiatal, lágy részét, pépes zúzalékát jelenti. A magyar szóban az é hang valószínűleg a méz szó hatására nyúlt meg. Első írásos említése 1560-ból való, „nyúlékony, sárgás gumiszerű váladék” jelentéssel. Macskaméz mellett népiesen még facsipának is nevezik, de előbbi sokkal kedvesebb hangzású, elterjedtebb használatú, sok gyerek is – legalábbis vidékünkön – inkább ezt ismeri. A mézgáról pedig meglehet, sokunknak a népszerű rajzfilm, a Mézga család jut előbb eszébe.Nos, a szót ismerhetjük, de magáról az anyagról, annak szerepéről a növények életében érdemes néhány dolgot megtudni.
A mézgásodás leggyakrabban szilvafán, cseresznyefán, meggyfán, barackfán figyelhető meg. Többnyire sebzés, baktérium, vírusfertőzés váltja ki, de oka lényegében összetett élettani folyamatok eredménye, és biológiai jelentősége a sebelzárás. Tehát a gyümölcsöskertekre kell fokozott figyelmet fordítani. Kezelésképpen csonthéjas gyümölcsfáinkról a mézgás gócot az egészséges részig el kell távolítani, majd ecetes oldattal bekenni, aztán méhviasszal lezárni.A mézga bonyolult felépítésű, vízben duzzadó, alkoholban nem oldódó, ragacsos poliszacharid tartalmú, levegőn többé-kevésbé megszilárduló, áttetsző, sárgás-vöröses-barnás amorf anyag. A sejtfalakban levő cellulóz, hemicellulóz enzimes hidrolízisével jön létre. Iparilag ragasztó, festék, tus, kenőcs készítésére használják fel.
