Blog Action Day 2010 - Víz

Évente október 15-én van a Blog Action Day, melynek a lényege, hogy egy előzőleg kiválasztott témáról blogoljanak minél többen a világon ezen a napon, ilyenképpen is hangsúlyozva az adott téma fontosságát. Mivel globális jelentőségű, több aspektusú probléma, így idén a víz a téma.

Néhány már ismert, de érdekes, fontos adat közzétételével csatlakozunk az eseményhez:

- a víz az élet létrejöttének alapfeltétele;
- a Föld felszínének 71%-át víz borítja;
- az emberi szervezetnek kb. 60%-a víz;
- sok vallásban a víznek megtisztító szerepet tulajdonítanak, pl. a megkeresztelés rituáléja;
- az ENSZ március 22-ét a Víz Világnapjává nyilvánította;
- az Európai Unió Víz Keretirányelve kimondja, hogy a tagállamokban 2015-ig jó állapotba kell hozni a felszíni és felszín alatti vizeket, és fenntarthatóvá kell tenni ezt a jó állapotot;
- a Sepsiszentgyörgyöt átszelő Olt folyó a Magas-bükkből ered és a Dunába ömléséig hossza kb. 615 km.;
- Földünk legsósabb tengere a maga 4%-os sótartalmával a Vörös-tenger;
- a világon közel 900 millió embernek nincs hozzáférése tiszta vízhez;

Read more...

Hol lakik a denevér?

Van egy tó Sepsiszentgyörgyön, egyik oldaláról öreg fűzfákkal körülvéve. Nemrégiben egy napsütéses délután kicsalogatott ennek a partjára. A nézelődés különös izgalmat nem ígért, hacsak nem egy agyvérzés veszélyét a sok szétszórt szemét láttán. :D

Aztán egyik fűz lehajló ágai közt a tóra irányuló figyelmünket hirtelen a magasban éles hangok vonták magukra. Felnézve egy odú tűnt fel a fa törzsén, ahonnan egyszercsak kidugta fejecskéjét egy kis... denevér. Majd veszélytelennek ítélve a terepet gyors szárnycsapásokkal ki is repült. Indulását némi szerencsével - nem túl élesen ugyan - de sikerült megörökíteni.

Pontos meghatározásra nem vállalkoztunk, ha valakinek sikerül, - köszönetünk ellenében - jelezze.

Read more...

Csipkebogyó, ha leszakítanálak...

Nem ilyen nótás a kedve az embernek a csipkebogyótól általában, hiszen nem szilva, hogy dalfakasztó leve legyen neki. De a belőle készült levecske sem megvetendő. Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a városban díszelgő vadrózsabokrokat – aminek az áltermése a csipkebogyó – rendesen ostrom alá fogták a lakók: mindenfelé szedegetik, gyűjtögetik.

Persze nem csak teázgatásra alkalmas, a hecserli lekvár is finom, csak győzze főzögetni, kevergetni türelemmel figyelmesen a kedves háziasszony, mert odakozmál, ha lanyhul a fakanál tánca a fazékban.

A vadrózsa gyakoriságára, áltermésének közkedveltségére utal sokféle elnevezése: csipkebogyó, hecsempecs, hecserli/hecsedli. E perzsa származású fűszernövény, tavasszal rózsaszín virágokkal illatozó, szeptembertől pedig élénkpiros áltermése miatt, lángoló. Virágait gyermekkorunk meséiből feltehetőleg mindenki ismeri, de legszorosabban vidékünkhöz kapcsolódó irodalmi előfordulása a Kriza János Vadrózsák című székely népköltési gyűjteménye.

Híres továbbá a csipkebogyó C-vitamin tartalmáról is, mely a citroménak a tízszerese, de csak hatvan fok alatt őrzi ezt meg, úgyhogy tea készítésekor ezt tartsuk szem előtt. Bor is készül belőle – olvasom – és már a leírásból is úgy tűnik, érdemes megkóstolni. S ha már fűszernövényről van szó, virágának szirmait saláták ízesítésére is használhatjuk. Persze ez nem a hagyományos székely konyha, de a saláta már eleve nem a klasszikus kaszás-székely eledel. Szóval ki annak eszegetésére adja fejét, néhány rózsaszín szirmocskával is megküzd valahogy.

Gyermekjátéknak sem utolsó: figyelemkeltő színe az apróságokat odavonzza, a kicsi bogyókat érdekes szedegetni, megkaparintás után pedig az sem baj, ha belekóstolnak.

Csipkének sem hiába nevezik: szúrós, tövises ágai kicsipkézik az óvatlan gyűjtögető bőrét, és maguk a bogyók is enyhén szúrósak tudnak lenni a bennük levő kaparó szőröktől. De nemcsak az ember, hanem a madarak is hasznát veszik a vadrózsának: verebek, cinkék és más apró madarak ügyesen megbújnak e karcos dzsungelben, sőt nem csak védelemmel, de élelemmel is szolgál nekük, hiszen télen például még a nagytestű fenyőrigó is fogyasztja a bogyókat.

Read more...