Süvöltők a távolban
Napsütésnek örvendezve az osztály elindult toboz- és termésgyűjtő sétára. Sok idő nem állt a rendelkezésünkre, így a serény kis kezek nagyon gyorsan keresgélték a zsákmányokat, de ha egy madár épp elrepült meg-meg álltunk s megcsodáltuk, sőt be is azonosítottuk. Tele zsákmányos dobozokkal indult is vissza a csapat, amikor hirtelen kis kezek a közelbe mutattak, és egy valaki csendet vezényelt. Hirtelen mindenki szemével keresgélni kezdett, aztán megtaláltuk:
2 pirosló folt a kavicsok között, egy lelkes megfejtő suttogja is a válaszát: vörösbegy
hát nem, a helyes válasz süvöltő. Az osztály néma csendben figyel míg a fotós közelít, és lencsevégre akad most már 3 madár,
a két szélső a hím míg középen a tojó.
Követjük őket, persze ahogy közeledtünk tovább is repülnek, de készült még néhány fotó.Pár rövid mondat következett a süvöltőről és aztán indultunk is vissza. Az iskolába érve nagy hangon közölték is társaikkal: "Tudjátok mi mit láttunk? - Üvöltőt!" - persze az osztály nevetett, aztán következett a javítás "Süvöltőt te!" - aztán elmesélték hogy is nézett ki, erre már be is csengettek, így mindenki visszatért a tanórákra.
2 megjegyzés:
Köszönöm ezeket a gyönyörű madárkákat ... egyik kedvencem ... már alig várom, hogy újra láthassam őket. :) A hím szemből olyan, mint egy jól érett narancs sapkával a fején. :)
Gratulálok, nálunk sajnos nem szokott felbukkanni. A tóparton látom néha a messzi távolban.
Péter
Megjegyzés küldése