2016. február 25., csütörtök

Kibontakozóban a tavasz

Pajkosabb szelekkel, tündöklő napfénnyel, olykor morcos-porzós havazással, de lépeget, közeleg tájainkon is a tavasz. Szeszélyessége ellenére sem rejtőznek többé már föld alatt a kora tavaszi virágok. Így a Hatodban például, ezekre leltünk közülük:

törékenységében is merész kikeleti hóvirágra (Galanthus nivalis)



visszafogottan kibontakozó kakasmandikóra (Erythronium dens-canis)






megtörhetetlenül magabiztos pirosló hunyorra (Helleborus purpurascens)

Kányádi Sándor:
Sétálgat a szellő (részlet)

Sétálgat a szellő,
szökken ágról, ágra
kapaszkodik olykor
gyönge napsugárba.

Dudorászgat, fütyörészget,
kisöpri az üres fészket,
bekukkant az odúba,
a fejét is bedugja.

S rikkant egyet: ide mind,
tavasz van már idekint!

Read more...

2016. február 18., csütörtök

Hunyorral tavaszodik

Háromszék téli időjárására a cudar jellemzőbb kifejezés, mint mondjuk a bájos, kedves. Mégis februárban olykor már elbájol az erdő széle tavaszias ébredező színélménnyel. Rendszerint a pirosló hunyornak (Helleborus purpurascens) jut az elsőség, hogy a tavasz hírnökeit már korán keresők számára jelezze, engesztelőn langyos napokon találni jeleit a kikeletnek. Így leletünk hétvégi madarászós sétánk alkalmával a Kálnok fölötti erdőszél bokraiban rejtőzve rá idén is.



Read more...

2016. február 5., péntek

Madáretetőnél a Rétyi Nyírben

Bár jobbára enyhe volt az idei tél, a Rétyi Nyírben kihelyezett madáretetőnél (is) nagy volt odalátogatásunkkor a forgalom.
Mindenféle cinege szorgosan csipegetett:
a barátcinegék (Poecile palustris) szép számban,

az édibédi kék cinegék (Cyanistes caeruleus) visszafogottan,


Európa legkisebb cinegéiként a fenyvescinegék  (Periparus ater) eltökélten.

Aztán még a csízek (Carduelis spinus) is komótosan.

Mígnem egyszeriben mindenki pillanatra megdermedt, majd szemvillanás alatt elszelelt, etetőt, magot, mindent felejtve.
És a riadt menekülés okozója:

a közelben hangtalanul landoló karvaly (Accipiter nisus).

Read more...

2016. január 12., kedd

Téli gólya Bodzavámról...

Már hónapok óta kiüresedtek a gólyafészkek, ebből adódóan csak futó pillantásra is alig méltatom az utak menti oszlopokon sorakozó gólya-lakosztályokat, pár nappal ezelőtt azonban az egyik fészek figyelemreméltónak bizonyult... ismét egy itthon telelő gólya. Ezúttal Bodzavámon (Vama Buzaului). 



A helyiek szerint a többi gólyával kerekedett neki ő is az útnak, de január első napjaiban visszajött és azóta ha nem vadászik, a fészekben ücsörög. 
Romániában az elmúlt években több itthon telelő gólyát jeleztek. Az itthon maradásuk  okairól, illetve a túlélési esélyeikről itt meg itt lehet olvasni.
A bodzavámi gólyát mint megtudtuk féltő gonddal ügyelik a helyiek, és finom falatokkal kényeztetik... tehát jó esélye van a kitelelésre.


Read more...
Related Posts with Thumbnails
Jelenleg

látogató olvassa a gyurgyalagokat

Bethlen Gábor Alap

  © Blogger templates Newspaper III by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP