2010. december 31., péntek

BÚÉK hóvirággal...

Boldog Új Évet Kívánunk olvasóinknak, szokásunkhoz híven, egy karácsonyban már szirmait bontogató, sietős hóvirággal.

Read more...

2010. december 27., hétfő

Erdei fülesbagoly-nézőben

Karácsonyi lakomákból származó plusz energiabevitelt (is) ledolgozandó bagoly-turnéra indult a gyurgyalagcsapat. Uzon és Szentgyörgy két általunk is ismert helyszínén lévő bagolyfa volt a célpont: itt lestük, számláltuk és fotóztuk a hideg elől az ember közelébe húzódó erdei fülesbaglyokat. (Tavaly is megszámláltattak az itt lakó fülesek). Mire felkerekedtünk a kezdődő havazás komollyá alakult, így szép tájban, de fotózásra kissé alkalmatlan környezetben ügyeskedtünk.


Uzonban a bagolyfákul szolgáló lucfenyők ágainak és a havazás sűrű függönyén keresztül alig találtuk meg, a rejtőzködésben amúgy is nagyot alakító füleseket, de végül öt példány megszámláltatott. Volt, melyik álmosan hunyorított, volt melynek szeme elkerekedett láttunkon, a barátságosabbja ránk kacsintott :)




A szentgyörgyi "lakhelyű" füleseket már az utcabéliek is jól ismerik - na nem arról van szó, hogy nevükön szólítanák - csak tudják, melyik fákon ülnek és szívesen mutogatják - amolyan házigazda stílusban - azoknak, kikről, mint rólunk is lerítt, hogy érdeklődőek. Itt tizenegy ideiglenesen városlakóvá lett példányt számoltunk.



Azt még fontos elmondani, hogy az erdei fülesbaglyok védettek, további részletek a fajról a tavalyi bejegyzésünkből is megtudhatóak.

Read more...

2010. december 24., péntek

Madárkarácsony

Az utolsó tanítási napon, iskolánk diákjai feldíszítették az iskola kertjében levő bokrokat, fákat, igaz, hogy nem a jól bevált gömbök, harangok, csillagok pompáznak, hanem ennél kissé eredetibb díszletet kaptak fáink. Habár a mi szemeinknek nem igazán gyönyörködtető a látvány, a kertet és etetőket látogató madaraknak annál inkább...






Remélhetőleg a madarak is kiheverték a zajos jelenlétünk okozta sokkot (órákig senki nem mozdult az etetők környékén), és azóta kedvükre falatoznak a "madárlátta" finomságokból.

Minden kedves olvasónak Békés, Boldog Ünnepeket Kívánunk.


Read more...

2010. december 20., hétfő

Etetői pillanatképek 2.

Az elmúlt héten nagy forgalom volt madáretetőink környékén. Hideg és hó borított be mindent.
A reggeli hidegben a frissen kirakott madárcsemegére (alma, dióbél, napraforgó, köles) rengetek kis szárnyas vendég érkezett.
Elszánt gyereksereggel tisztes távolságról figyeltük őket, a hideg sem riasztott el bennünket, csak úgy bámultuk a reggeliző madársereget, és határozgattuk őket, segítségünkre volt a frissen kihelyezett madárhatározós pannó.
Még az iskolacsengő hangja sem igazán késztetett a környék elhagyására. Volt pillanat, mikor óra közben is tekintetünk az ablakon át őket figyelte, ilyenkor odalopóztunk az ablakhoz, és már a melegből örvendeztünk mindennapi kedves vendégeinknek, majd folytattuk munkánkat.
Elkészült az elmúlt hét vendégeinek listája: széncinege, kék cinege, fenyőcinege, barátcinege, mezei veréb, fenyőpinty, szarka és szajkó. A távolból hallottuk a fenyőrigót is, de még nem figyelhettük meg a madáretetőnk környékén idén télen. A vendégeink sora képekben is:
széncinege kék cinege
fenyőcinege barátcinege mezei veréb fenyőpinty

Read more...

2010. december 19., vasárnap

Téli séta- Olt partja

Gyönyörű napsütés, hóban csatangolós hangulat, hétvége... adott volt minden egy kiadós Olt parti sétához. Szerencsések vagyunk, mert bármikor, ha civilizációból elvágyódós hangulat vesz erőt rajtunk, az Olt partja jó lehetőséget kínál a feltöltődésre, csak annyi a dilemma, hogy a folyás irányába vagy ellenében haladjunk? Ezután már egyéb nincs hátra mint követni a választott útirányt és némán betelni a látvánnyal.
A titokban remélt, várt madárjelenlét végül több csapat tőkés réce formájában jelentkezett, ők annyira nem díjazták az ottlétünket és a legtöbb hangos szárnycsapkodással repült ki a képből, de párat sikerült elcsípni...






Read more...

2010. december 14., kedd

Trópusokról Karácsonyra

Már a karácsony előtti napokban is ünnepi díszekkel próbáljuk hangulatossá varázsolni otthonainkat, környezetünket. Erre kiválóan alkalmas néhány világszerte elterjedt növény is, amely a karácsonyfa mellett téli ünnepünk ékes kísérete lehet.
Ilyen például a karácsonyi kaktusz, mely nevéhez illően, tökéletes időzítéssel éppen karácsonyra örvendezteti meg tulajdonosait szépséges virágaival.

Származását tekintve a Brazíliában őshonos Schlumbergera nemzetség egyik fajtája, de a dísznövények piacán már számos nemesített formája és fajhibridje megjelent. Természetes élőhelye, a kaktuszokról bennünk élő képpel nem éppen megegyezően, nem a sivatag, hanem a trópusi vagy szubtrópusi esőerdők.
„Lakása” sem a cserepünk, hiszen – például az orchideákhoz hasonlóan és tudósul szólva – tipikus epifita vagy epifiton, azaz korhadéklakó, fánlakó, vagyis a fák ágain él. Mégsem élősködő, mert nem magából az otthont adó élő fából, hanem ennek korhadó kérgéből, avarból táplálkozik, ebben szimbióta gombák és léggyökereik segítik.

A maga 30 centijével a kaktuszok közt kis, közepes termetűnek számít. Alakja fiatalon bokorszerű, de mivel hajtásai később inkább elfekvőek, csüngőek, kúszónak nevezik. A kaktuszok, attól függően, hogy mely részükben tárolják a vizet gyökér-, levél- vagy törzsszukkulensek lehetnek. A karácsonyi kaktusz ez utóbbi csoportba tartozik, azaz a vizet a törzsében képes tárolni. E törzs különálló hajtásokból áll, melyek kis, könnyen leválasztható, lapos szártagokból épülnek fel. A szártagok pereme enyhén csipkézett. Amiket mi tüskéknek nevezünk, azok a kaktuszok módosult levelei – és a hozzáértők szerint helyes megnevezésük: tövis –, és az areoláknak nevezett tövispárnákból nőnek. Karácsonyi kaktuszunk tövispárnáinak csúcsán csak finom barna serteszőrök nőnek.

Megfelelő ápolásukhoz, a kicsi, hosszú csövű virágaiban való gyönyörködés lehetőségéhez szükséges tudnunk, hogy rövidnappalos növény. Ez annyit jelent, hogy akkor kezd virágozni, amikor a nappalok hossza kevesebb, mint 12 óra. Ezzel meg is van fejtve, hogy miért is virágzik éppen ősz végén, télen. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a túl hosszas mesterséges megvilágítás is gátolja virágzásukat. Pirosas virágai zigomorfak, vagyis két szimmetrikus síkra oszthatók. Az ilyen virágokat környezetükben általában kolibrik porozzák be. Otthoni szaporításához azonban nem szorulunk arra, hogy kis kolibri-állatkertet is tartsunk, hiszen vegetatív úton, szárdugványozással is szaporítható.

A megfelelő időpontban való virágzás elősegítéséhez nyár végén egy szárazabb időszak tartása szükséges, aztán kora ősszel olyan helyre kell helyezni, ahol a hőmérséklet nem csökken 15 fok alá, de nem is magasabb, mint a normál szobahőmérséklet. Bimbózáskor ne helyezzük át, még a cserepet se nagyon mozgassuk, mert erre nagyon érzékeny, és „elrúghatja” bimbóit, így piros színfoltjaival nem örvendeztet meg. Virágzás után, a pihenési időszakban csak kis mennyiségű – néhány cseppnyi – vizet igényel, nagyobb víz és tápanyagellátásra április-júliusban van szüksége. Élettartama néhány év, ezalatt fiatalkorában évente, később 3-5 évente kell átültetni, háromnegyed résznyi tőzeg, egynegyed résznyi homokból álló földbe.

Read more...

2010. december 11., szombat

Jeges pillanatképek

December, szombat, hull a hó, hideg van . . . gyurgyalagék újra készülnének ragadozómadár számlálásra, de az időjárás miatt meghiúsul a terv . . . helyette marad egy rövid Olt parti séta. A megnőtt Olt sok csodát rejt, változatos formájú és méretű jégcsapokra bukkan a hidegtől nem megriadó fotós. Nagy a csend, nem tolonganak ebben az időben sétára városlakóink. Készülnek fotók bőven:

távolból



közelebbről


fésű variációk




gömbök

A túloldalon ismerős rágásnyomok tűnnek fel:
igen hód jelenlétére utaló rágásnyomok.
(régebbi hódos kalandjaink, bejegyzéseink ITT és ITT olvashatóak)

Read more...
Related Posts with Thumbnails
free counters
Jelenleg

látogató olvassa a gyurgyalagokat

  © Blogger templates Newspaper III by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP