2012. szeptember 30., vasárnap

Kökény és bánáti sáfrány

Maradva a kékes-lilás vonalon, szeptembert két, tájainkon ebben az időszakban markánsan jelen lévő, nővényfajjal búcsúztatjuk:

kökény (Prunus spinosa)


bánáti sáfrány (Crocus banaticus)

Read more...

2012. szeptember 24., hétfő

Kékes-lilás árnyalatok

Bár a virágokról, virágzásról először az ébredés évszakára, a tavaszra asszociálunk, azért a nyár is bőven ellát szirom-szépségekkel, sőt az ősz sem hagyja magát, így erdőn, mezőn járva szeptember-októberben sem maradunk vadvirágok látványa nélkül. Ezek egyik legjellemzőbbike, az őszi kikerics, mely szétterülő rózsaszínes-lilás szőnyeggel borítja nedvesebb rétjeinket, így számossága okán is sokak által ismert.
Magasabb vidékeken szinten eléggé gyakori, mégsem annyira közismert a fecsketárnics (Gentiana asclepiadea). Lilás-kékes virágaival az őszi színpalettát ő is az egyéb tárnicsfélék, a bánáti és kárpáti sáfrányok, a szilva, a szőlő, a kökény által festett irányába tolja el. S valóban őszi virágként üdvözölhetjük, mert ugyan augusztusban már virágozni kezd, mégis a szeptemberi tájképet gazdagítja legbőségesebben, és még októberben is kéklik-lilálik.

Rendszertanilag más, nálunk is előforduló más tárnicsfékkel együtt a fecsketárnics a tárnicsfélék családjának Gentiana nemzetségébe tartozó faj. Közeli rokonai például a szintén lilás-kék színű kornistárnics, kígyótárnics vagy a pompás tárnics, de a sárga tárnics is. Romániában ez utóbbi faj védett is, miközben a fecsketárnics nem, viszont Magyarországon neki is ilyen státusza van.
A fecsketárnics akár egy méterre is megnövő, gyakran csoportosan megjelenő hajtású évelő növény. Meghajló karcsú szárain sűrűn, átellenesen álló, tojásdad-lándzsás alakú, kerek vállú, kihegyezett csúcsú levelek vannak. Ezek közül a felsők hónaljában magányosan vagy 2-3-asával nyílnak lilás-kék, belül öt világos csíkkal és vörös pettyezéssel ékes virágai.

A tárnicsok régebben megbecsült gyógynövényeknek számítottak: a legenda szerint a kígyótárnics Szent László nyila által kijelölve lett a pestis gyógyszere, a fecsketárnics gyökeréből készült az enciánsnapsz néven ismert gyomorkeserű, de más tárnicsféléket is használtak ekképpen, az 1759-es Orvosi Könyvetske pedig sebek tisztítására tartotta alkalmasnak.

A német eredetű ’enciánkék’ szavunk is tárnicsfélékre utal, bár láthattuk, hogy sárga, de akár fehér virágú fajok is vannak. A kifejezés ’encián’ előtagja a nemzetség fajainak tudományos nevéből a ’Gentianá’-ból származik, mely a maga során, Gentius illír király nevére vezethető vissza. A magyar megnevezés ’fecske’ előtagja a növény leveleinek kedves vándormadarunk szárnyai alakjának hasonlóságára utal. Tárnics szavunk pedig először 1803-ból adatolható és ismeretlen eredetű, bár egyes vélemények szerint a ’borzadás, rettegés’ jelentésű szerb-horvát’ trnc’-ből származtatható, a nyelvérzék pedig a ’tár’ igére asszociál róla.
Egyéb ismert régies, népi megnevezései az egyes tárnicsféléknek: tátinc, encia, kék gyűszűvirág, danciagyökér, keserűgyökér, Gentius király füve, Szent László füve (kígyótárnics), epefű, keresztes fű, kígyófű.

Read more...

2012. szeptember 20., csütörtök

A darázs híre

Bejegyzéseinkben szó esett kígyóról-békáról, tücskökről-bogarakról, de a gyurgyalagok egyik kedvenc csemegéje valahogy nem kapott lehetőséget eddig a bemutatkozásra. 
A mellőzés érthetetlen, mert annak ellenére, hogy mindannyian őrizgetjük néhány találkozás fájdalmas emlékét, mindig elbűvölt kecses alkatuk, családiasan építkező társadalmuk ezeknek a hirtelen haragú hártyásszárnyúaknak. Ez a német darázs (Vespula germanica) az elmúlt hétvégén került lencsevégre, családostul. Pár reszketeg fotó készült csak, mert a békés szándékaimat semmibe véve, támadásba lendültek, szerencsére a fejem fölötti hangosan zümmögős, megfélemlítő körökkel beérték. 


Felénk, nem túl jó a hírneve a darazsaknak: a lusta, dicsekvő, erőszakosan dongó, agresszív darazsat szívesen állítják szembe a szorgalmas, munkás, szerény, békés méhvel. A világ sok részén viszont a darazsat az emberi lélek megjelenítőjének tekintik.  


A mongol és a szibériai sámánok úgy gondolják, hogy a lelkük képes darázsba költözni, és a boszorkányok lelke szintén darázs alakot tud ölteni. Dél-Amerika indiánjai között elterjedt nézet, hogy a darazsak tanítják meg az embereket a fazekas mesterségre.



Sok hagyományban a ravasz, bölcs, ügyes darázs döntőbíróként jelenik meg. Erről szól az az európai mese, amelyben az igazságosztó darazsak összemarják a mézrabló medvét. Egy pápuai mese pedig azt meséli el, miként szerezte a darázs a színeit: A fáma szerint, amikor a vadász az erdőben véletlenül belelépett egy darázsfészekbe, a darazsak halálra csípték. Éjjel a felesége álmában megjelent a vadász, s arra kérte, menjen el hozzá. Reggel az asszony felkerekedett, elment az erdőbe, és elégette férje holttestét. A tűzben a darazsak jól megpörkölődtek, amitől feketévé váltak, a hátuk és hasuk közepe azonban sárga maradt.



Az angolszász népek körében elterjedt hiedelem, hogy jó szerencse áll a házhoz, ha a gazda az évben elsőként látott darazsat agyonüti. Egy régi filippínó elképzelés szerint a kutyák vérengzőbbé válnak, ha darázsfészekkel táplálják őket. 

Read more...

2012. szeptember 16., vasárnap

3 év


Három éve lépünk egyszerre...

S bár nem rétest kapunk cserébe estére, azért, mint az ez idő alatt írt bejegyzésekből látható, természetjárásunk jutalma sosem maradt el.

Read more...

2012. szeptember 12., szerda

Rövid séta a bükkösben

Portyáinkon nagyon gyakran épp egy bükkerdőben vagy egyedülálló bükk árnyékában pihenünk meg. Vidékünk egyik jellegzetes fafajtája a közönséges bükk vagy mifelénk bikkfa, amely többnyire hatalmas nagy fa. A fiatalabb fák koronája karcsú, míg az idősebbeké széles, kúp alakú. A levelek szórt állásúak, tojásdad alakúak, hullámos szegélyűek.

A kéreg sima, ólomszürke színű.

Termése szúrós kupacs, mely megérve négy kopáccsal nyílik és 1-3 ehető magvú makkot rejt.

A bükkmakk fogyasztásánál óvatosnak kell lenni, ugyanis gyomorfájdalmat, hányást, hasmenést, fejfájást, levertséget okozhat miután elfogyasztottuk. Egyes embereknél már néhány bükkmakk elfogyasztása is tüneteket vált ki, amiért valószínűleg a magokban található oxálsav felelős. A lovak esetében 300-1000 g bükkmakk elfogyasztása halálos kimenetelű lehet, míg a sertések szervezete egészen jól tűri.

Lombja ősszel aranysárgára színeződik.


Tavasszal feltűnnek a talajból kibúvó csíranövények , amelyek nagy sziklevelei nagy mennyiségű zsíros olajat tartalmaznak. A bükkmakkok az avarral letakartan, csak sötétben csíráznak.

Az ínséges időkben a XX. századig a bükkmakk táplálékként is szolgált, ugyanis olajt és lisztet készítettek belőle. A bükkmakkból nyert lisztet más lisztekkel keverve használták kenyérsütéshez. A fiatal leveleket, a termésből nyert olajat és a virágokat használják gyógynövényként.

A Vadas-tető egyik bükkje a négy évszakban:

Read more...

2012. szeptember 7., péntek

Őszülő Vadas-tető


Elszállt a fecske,
üres a fészke,
de mintha most is
itt ficserészne,
úgy kél a nap, és
úgy jön az este,
mintha még nálunk
volna a fecske.
Még egyelőre
minden a régi,
bár a szúnyog már
bőrét nem félti,
és a szellő is
be-beáll szélnek,
fákon a lombok
remegnek, félnek.
Valami titkon,
valami készül:
itt-ott a dombon
már egy-egy csősz ül:

Nézd csak a tájat,
de szépen őszül.
(Kányádi Sándor: Valami készül)


 
bánáti sáfrány


zamatos szeder


pirosló peccs

 boróka

bükkmakk

 

 

Read more...
Related Posts with Thumbnails
Jelenleg

látogató olvassa a gyurgyalagokat

Bethlen Gábor Alap

  © Blogger templates Newspaper III by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP