2012. április 27., péntek

Gólyaváró akció - második felvonás

Mint már korábbi bejegyzésünkben megírtuk néhány természetbarát közös munkájaként egy gólyafészek-magasító állványt helyeztünk ki Sepsikőröspatakra. Miért is volt szükség rá? Pár éve már a falu községházán  fészkelt egy gólyapár, azonban ősszel új tető került az épületre, amely már nem alkalmas gólyafészek építésre. Ezért már sejtettük, hogy a hosszú útról hazatérő kedves barátaink bajban lesznek. Az állvány persze nem oda került ahová mi szerettük volna, így csak reménykedtünk, hogy mégis sikerrel jár az akció. 

Teltek a napok és megjött az első gólya. Gyereksereg követte figyelmesen minden mozdulatát, és percre pontosan tudósított: pár napot a volt fészek helyén töltött, aztán eltűnt pár napra, mikor újra felbukkant újabb helyek után nézett. Napokig a falu egyik oszlopára próbált fészket rakni, de nem nagy sikerrel, hisz minden estére az ágak lehulltak.



Hosszú és értelmetlen utánajárások következtek, míg végül találtunk valakit aki segített (ezúton is köszönet a gyereksereg, és a gólyák nevében is), és az állvány átkerült arra az oszlopra amelyen napok óta próbálkozik a gólya.

Most már csak reménykedni tudunk, hogy a fészeképítést segítő munkáknak gyümölcse is lesz. Az áthelyezett állvány hírét halló gyereksereg örömtánca egy életre szóló élmény marad számunkra :-)

Read more...

2012. április 25., szerda

Szent György-napi csokor

A népi hiedelem szerint Szent György napján érdemes földbe rejtett kincset keresni, mi ez helyett inkább az idei harmadik tavaszi szemlénket választottuk a hetedikesekkel. Az iskolánk udvarán kialakított "Nyugalom kertben" az elmúlt évek során betelepített, vagy épp honos növények fogadottak virágba borulva. Az elmúlt évek növényszemléi bevésték környezetbarát nebulóink emlékezetébe a neveket, így csak a helyeslő fejbólogatás, vagy egy-egy hiba javítása maradt,  no meg a fotózás:

 ibolya 

 fürtös gyöngyike (bárányfarok)

 mezei zsurló

 pimpó

 százszorszép

 pongyola pitypang (gyermekláncfű)

 bogláros szellőrózsa

 
 télizöld meténg

 aranyfa

 erdélyi májvirág (kék mogyoróalj)

 salátaboglárka  (szentgyörgysaláta, versengősaláta)

 tavaszi kankalin (kásavirág)

  pirosló hunyor (paplanvirág)

széleslevelű salamonpecsét 

szilvafa (perpence)

A gyorsan elröppent növényszemlés óra végén a listánkra 22 ébredező növény került fel, így nem csak a szarka csörögi mifelénk, hogy itt a TAVASZ!

Read more...

2012. április 21., szombat

Rögtönző varroda BioRitmus percekkel a Föld Napjára



A Föld Napjához kapcsolódóan, április 21-én, szombaton, 16 órától, Sepsiszentgyörgyön, a Kovászna Megyei Művelődési Központban kerül sor a Sepsiszentgyörgy Székelyföld Kulturális és Ifjúsági Fővárosa rendezvénysorozat első zöld programjára. Itt – az újra hasznosítás jegyében – megunt, kinőtt, használt ruháinkból a Rögtönző varrodában készíttethetünk környezetbarát, egyedi vászonszatyrot, vagy dekoráltathatjuk a már meglévőket. Eközben a szomszédos termekben BioRitmus percek alatt merülhetünk el környékünk madárfajainak trillák, füttyök, csettintések, cserregések alkotta változatos szólamaiban, melyek erdőzsongással, vadvizek csobogásával, szelek suttogásával kiegészítve kínálnak különleges akusztikai élményt.

Az esemény Facebook oldala.

A Kulturális és Ifjúsági Fővárosban zajló zöld rendezvények jelképe.

Read more...

2012. április 19., csütörtök

Virágzik a kockásliliom

Ott, ahol a sínek találkoznak az omladozó falú állomásépülettel, ahol a "szokásos" tavaszi tarlóégetés sötétre foltozza a legelőt... bontogatja szirmait a kockásliliom.


Fotó: N. B.

Read more...

2012. április 17., kedd

Ha tavasz, akkor kucsmagomba

Már Húsvét előtt Margit néni (Sepsikőröspatak egyik gombaszakértője) megtalálta az első idei kucsmagombákat - azaz suskagombákat, ahogy ő nevezi -, és küldött is pár darabot nekünk bizonyítékul. A kora tavasszal megjelenő cseh kucsmagombáról bővebben egyik régebbi bejegyzésünkben olvasható.

A hét eleji esős idő ellenére, egy gyors Vadas-tetői látogatásunk során nem mehettünk el a kucsmagombát rejtő erdő mellett. Az első pár percben tavalyi üres kosaras élményeink jutottak hirtelen eszünkbe aztán, hallva az idei első kakukk dallamot, mintha ritmusra találtuk volna sorra a falevelek alatt még megbújt példányokra.
Aztán lassan-lassan telt a szatyrunk, és meglett az idei első gombász zsákmányunk is, mely a sütőben már töltött gombaként el is készült, és hirtelen el is tűnt :-)

Read more...

2012. április 16., hétfő

Virágos út Herecz várához

Vidékünkre napok óta szürke felhős, nyomasztó időjárás telepedett és hogy ez lényünkön is el ne uralkodjék, vasárnap délután Málnás fele vettünk utunkat, mozgástól, virágoktól, fáktól, madaraktól remélve felüdülést. S mint rendszerint, ebben most sem tévedtünk, hiszen az erdő kakukkszóval köszöntött, aztán pedig kis múltidézésnek is részesei lehettünk. A málnási vasútállomástól ugyanis, egy kék ponttal jelzett, kényelmesen gyalogolva kb. egy órányi túraösvény vezet - javarészt bükkösön - át a Herecz várához. Ez 706 m magasságban található, Mikóvárként is emlegetik és mára már rom, de így is megérint a legenda szerint törpeóriások által épített, amúgy középkori vár hangulata.


Utunk hangulatához, színvilágához az alábbiak mind-mind hozzáadták a magukét:

kibontakozás

berki szellőrózsa (Anemone nemorosa)

az endemikus erdélyi májvirág (Hepatica transsilvanica)


bársonyos tüdőfű (Pulmonaria mollis)

fürge gyík

salátaboglárka (Ranunculus ficaria)

ikrás fogasír (Dentaria glandulosa)

pirosló hunyor (Helleborus purpurascens)

ujjas keltike (Corydalis solida)

bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides)

Read more...

2012. április 13., péntek

Variációk fűzfabarkára

A fűzfabarkáról talán a szürke, bársonyos puhaságra asszociálunk leginkább, utal erre a Székelyföldön ismeretes megnevezése a piszuka is, mely szintén ezen a vidéken a macska kedveskedő megnevezése.
Mégis több és más is rejlik tarsolyukban: 'színjátszó tehetségük' pirongó szemérmességben, porzó aranylásban , ígéretes zöldként vagy akár céltudatos feketén mutatkozik meg.

Read more...

Találkozás az örvös galambbal

Első, fotókkal dokumentált találkozásunk az örvös galambbal a rétyi, hajdan jobb időket látott, könnyűzene fesztiváloknak teret adó színpaddal ellátott, tavacskánál adódott. Mi sem őt kerestük, és ő sem minket, de elkerülhetetlen volt a találkozás... Őgalambsága szánt ránk pár percnyi időt, mely alatt készült pár reszkető kezű, cseppet sem stabilizált fotó-dokumentum, majd odébbállt.



Az örvös galamb (Columba palumbus) a madarak osztályának galambalakúak rendjéhez és a galambfélék családjához tartozó faj.

A legnagyobb hazai galambfaj, több mint 40 cm hosszú, szárnyfesztávolsága 75 cm, súlya 600 grammig.


A felnőtt madaraknak jellegzetes fehér folt van a nyakukon. Mindkét ivar egyforma. Hátuk és szárnyuk szürkésbarna. A felrepülő madaraknál feltűnő a szárnyon lévő fehér sáv.
Ligetes erdők és mezei erdőfoltok lakója, de előfordulhat városok parkjaiban is. Gyommagvakkal, gabonamagvakkal és a tölgy makkjával táplálkozik
Éneke jelegzetes öttagú, öblös búgás.

Read more...

2012. április 10., kedd

Fecskefigyelő akció újratöltve

Most, hogy a gólyák nagyjából megérkeztek, és a fecskék már a hírek szerint jó úton vannak ahhoz, hogy ideérjenek és benépesítsék fészkeiket, ismét interakcióra szólítanánk fel olvasóinkat. Tavalyhoz, tavalyelőtthöz hasonlóan, idén is két fajra vonatkozó megfigyeléseket várunk.
A füstifecske (Hirundo rustica): nyitott sárfészket rakó, hosszú villásfarkú madarunk.


A molnárfecske (Delichon urbica): zárt sárfészket rakó, enyhén villás farkú, fehér hasú, torkú, farfoltú madarunk. Varosunkban a tömbházak oldalán az ő fészkeivel találkozhatunk.


Mindkettő vonuló, áprilistól szeptemberig vannak nálunk. Évszázadokkal ezelőtt azt gondolták a költöző madarakról, hogy télire felszállnak a Holdra. A fecskékkel kapcsolatban pedig még egy svéd püspök is azt hirdette, hogy a lápok iszapjába ássák be magukat. Végül persze a rejtély megoldódott, egy kedves történet szerint valahogy így: Egy német szerzetes 1250 körül, pergamendarabot erősített egy füstifecske lábára a következő kérdéssel: „Mondd, fecske, hol töltöd a telet?”, tavasszal a fecskével együtt válasz is érkezett: „Petrus házában, Ázsiában.” Hogy igaz-e a történet vagy sem, nem tudni, de a madarak vonulási szokásairól legtöbb adatot mégis egy ehhez hasonló módszer, a madárgyűrűzés szolgáltatta.
A füsti fecskék vonulásuk során két jellemző útvonalat használnak: az egyik Olaszországon át vezet, majd a Szaharán és a trópusi erdőkön átrepülve érik el Dél-Afrikát. A másik útvonalon vonuló fecskék Törökország felé indulva a Nílus torkolatánál érik el Afrikát, majd a Nílus mentén repülve jutnak el déli telelőhelyükre. A füsti fecskék nappal vonulnak, elég alacsonyan szállnak és naponta mintegy 320 kilométert tesznek meg.

Visszatérve a felhívásra, ha a fenti két faj valamelyik képviselőjét megpillantod, amint hosszú vándorútjáról visszatérve újra birtokba veszi fészkelőhelyét, kérjük jelezd az üzenőfalon!!
A bal oldalt látható térképen igyekszünk feltüntetni az idei észlelések helyét és idejét is.

Read more...
Related Posts with Thumbnails
free counters
Jelenleg

látogató olvassa a gyurgyalagokat

  © Blogger templates Newspaper III by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP