2010. február 25., csütörtök

Gólya-hír akció indul!

Kelementelke, 2009 augusztusa

A napokban Magyarországra visszaérkező gólyák hírétől fellelkesülve jött az ötlet, hogy kis interakcióra szólítsuk fel olvasóinkat. Tervünk összegyűjteni a környéken, vagy bárhol megfigyelt első gólyákra vonatkozó híreket. Ezért megkérnénk kedves természet és madárkedvelő olvasóinkat, hogy ha a következő hetekben, napokban visszatérő gólyákat észlelnek környékünkön vagy bárhol, akkor az oldalt látható üzenőfalon hagyjanak egy kis üzenetet az észlelt gólyák számáról és a megfigyelés helyéről, időpontjáról.

A fehér gólyák Erdélybe való visszatérése március derekára tehető. A tavaly március 8-án jelezték az első visszaérkező gólyát Maros megyében.
A 2009-es évben regisztrálták a visszaérkezési időpontokat, az ITT látható térkép összesítve tartalmazza.

Kelementelke, 2009 augusztusa

A fehér gólya a magyar nép kedvelt madara. Fészkeiket településeink épületeire, villanyoszlopaira rakják. Visszaérkezésük után az első feladat a fészek rendbetétele. A párok rendszerint több éven keresztül ugyanazt a fészket használják.


Read more...

2010. február 24., szerda

Februári seregélyek

A hirtelen elolvadt hó és a melegnek köszönhetően apadt a madáretetőnk forgalma, így a tegnapi nap folyamán az etetőt ellátva gondoltam, sétálok egyet. Igazi lágy tavaszi meleg, napsütés és madárcsicsergés, nagyon jól esett, észre sem vettem a sárt, melyben elég mélyen jártam.

Cinegék, verebek énekeltek, míg a szarkák, dolmányos varjak igazi nagy hanggal repdestek fölöttem, mikor hirtelen nagy madárseregre lettem figyelmes. Hallgatózni kezdtem, a hangok ismerősek voltak, gyerekkoromban szőlőőrzés közben sokat hallottam. Közeledtem és hát igen idén először seregélyeket (Sturnus vulgaris) látok a határban.

Költés után nagy csapatai néha hatalmas tömegekben járják a mezőket, kerteket, cseresznyéseket, szőlősöket, . . . Nevük eredete is erre utal:
„... A Se­re­gé­lyek pe­dig nagy se­re­gen­ként jár­nak, s in­nét is vötték a mi nyel­vün­kön va­ló nevezetjeket;" - (Miskolczi Gás­pár)

Tollai fémes zöldben vagy ibolyaszínűen csillognak. Sárgásfehér pöttyözés figyelhető meg a tollazatán. Farka rövid, csőre sárga, hosszúkás és hegyes.

hátulról

alulról

szemből

oldalról

Ál­lan­dó, vagy kó­bor­ló ma­dár, az észa­ki po­pu­lá­ci­ók vo­nu­lók. Dél-Eu­ró­pá­ban, Észak-Af­ri­ká­ban te­lel s arány­lag ko­rán vis­­sza­tér, akár feb­ru­ár vé­gén is.

Többnyire rövid, csengő "csürr" hangot ad, riasztóhangja érdes, elnyújtott "sztíh". Kiválóan utánozza más madarak hangját, néha kellemetlen csikorgó hangokat hallat. Hangja a tavasz közeledtét is hirdeti, hallgassuk csak bátran ITT.

Read more...

2010. február 22., hétfő

Első tavaszi virágok??

Mindenki tudna kapásból felsorolni pár tavaszi növényt mely elsők között bontja virágait és gyönyörködteti meg szemünket. Valószínű a nyerő a hóvirág lenne, ha már virág, legyen annak rendes sziromlevele, csészelevele, illata...a legtöbben így állunk a dologhoz.


Sokat lehetne írni a hóvirágról is...de ez a bejegyzés a tavasz első hírnökeinek pár kevésbé ismert képviselőit kívánja bemutatni...
Első aktualitás legyen az égerfa: folyók mentén találkozhatunk vele, a nedves talajokat kedveli, porzós virágai már a téli hónapokban megfigyelhetők, először bíborszínűek majd a felnyíló portokoktól sárgák.


A bíborszínű porzók vöröses kontúrt kölcsönöznek az egész fának, s ezáltal feltűnő színfoltja lesz a téli tájnak.


Másik talán ismertebb faj a mogyoró, neki is porzós virágai a feltűnőbbek, kezdetben zöldek, majd barnára, nyíláskor világossárgára színeződnek a virágportól.



Az utolsót ebben a felsorolásban mindenki ismeri, csak lehet, sokan nem tudják, hogy szintén virágról van szó...a fűzfa porzós virágai, a fűzfabarka (cicus vagy picuska :).
Lombfakadás előtt jelennek meg, felnyílás előtt ezüstösfehér, prémes szőrözet, burkolja őket.


A bemutatott növények virágai mind barkavirágzatok (nem feltétlen követik a sziromlevél, csészelevél, illat stb. elvárásainkat, de a szaporodási célnak tökéletesen megfelelnek).

Ettől az igazi tavaszi hangulatú napsütéstől fellelkesülve, ezzel a barkavirágzat csokorral köszöntenénk mi a tavaszt a jól ismert és kedvelt hóvirág mellett. :)

Read more...

2010. február 19., péntek

Védett területek Kovászna megyében

A Kovászna Megyei Környezetvédelmi Ügynökség weblapján rátalálva egy, a megye védett területeit leíró dokumentumra, arra jutottunk, hogy hasznos lehet, ezek további ismertetése. Egyelőre csak egy kis felsorolás olvasható alább, amit amolyan tervnek is tekintünk: a közeljövőben meglátogatjuk ezeket a helyeket és részletes, fényképes beszámolóval jelentkezünk.

A román környezetvédelmi jogszabályok négyféle védett területtípust különböztetnek:
  1. nemzeti/országos jelentőségű,
  2. nemzetközi jelentőségű,
  3. Európai Unió közösségének szintjén jelentős,
  4. megyei vagy helyi jelentőségű.
Kovászna megyében nemzetközi jelentőségű védett területek nincsenek. Országos jelentőségűt négyet sorol fel az említett dokumentum, továbbá 31/33 megyei jelentőségűt.

Az országos szinten védett területek közé tartozik a Rétyi Nyír és Uzon - Szentivánlaborfalvi tavak (2020 hektáros terület), Csókás-Veczer Természetvédelmi Terület, Erősd közelében (976,6 ha.) (Rezervatia Dealul Ciocas - Dealul Vitelului,) Vargyas-szoros (830,1 ha összterület, ebből 205,5 ha Kovászna megyében), Rezervatia Turbaria Ruginosu Zagon (Rozsdás-patak völgyi tőzeglápok Kommandó) (355 ha.).

Vargyas-szoros (Térkép forrása)

Két további terület várja a hivatalosan természetvédelmi területté nyilvánítást: az Uzonkafürdői tőzegláp és a Csomád-Bálványos Nemzeti Park.

Megyei szinten védett területek: Bodvaji Geológiai Rezervátum, Perkő, Nemere-hegység, Sólyomkő, Likaskő, Kankóskert stb. (ezek talán csak ideiglenesen védettek)

Természetes sok más gyönyörű hely van még a megyében; ahová eljutunk mindenhonnan 'tudósítunk'.


Itt található egy Kovászna megyei turisztikai térkép.

Read more...

2010. február 17., szerda

Környezetbarát postaláda

A szórólapok, reklámújságok megjelenése óta azon tűnődöm, 'mennyi kidobott pénz és elhasznált fölösleges papírmennyiség'; tudom a reklámszakemberek véleménye nem ez. Mégis a nem kívánt reklámanyagok megtöltik a postaládát, tömbházak bejáratát, felvonók aknáját . . . A nem kívánt reklámanyagok ellen megoldást jelenthet a Környezetbarát postaláda matricák megjelenése.

A Zöld SzékelyFöld Egyesület 2008-ban indította el a Környezetbarát postaláda programját. 2010-ben már két feliratú matricát nyomtattak, azzal a céllal, hogy a nyugati országokhoz hasonlóan nálunk is kialakuljon a reklámanyagokhoz való viszonyulás.


Székelyföld több településén lehet ilyen matricákat igényelni, ITT megtekinthetők a helyszínek. Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár különböző részlegein már hónapok óta megjelentek a matricák és nagy is az érdeklődés irántuk.

A napokban én is beszereztem könyvtárunkból a Nem kérünk reklámújságot, szórólapot! matricát és ki is helyeztem a postaládánkra.



Első kérdés, ami felmerült, hogy vajon a reklámújságot kihordók figyelembe fogják-e venni az én óhajom. És láss csodát, másnap munkából hazamenet meglepetésemre csak a mi postaládánkban nem volt szórólap!

De nem ilyen zökkenőmentes az átállás, mert ma hallottam, hogy fordított helyzet is van, pont a Nem kérünk reklámújságot, szórólapot! matricás postaládába került csak szórólap :-)

Read more...

2010. február 14., vasárnap

Bagoly számlálás

Az elmúlt hetekben történt fülesbagoly figyelés végeredménye az lett, hogy csapatunk csatlakozott a nemzetközi erdei fülesbagoly számláló programba. Ennek a programnak a célja a településeken meghúzódó fülesbaglyok telelőhelyeinek feltérképezése, Közép és Kelet Európában.
A Romániai számlálás adatait a marosvásárhelyi "Milvus csoport" Madártani- és Természetvédelmi Egyesület összesíti, a programról bővebben honlapjukon lehet olvasgatni.
Egy szinkronizált számlálásról van szó minden hónap közepe táján kell megszámolni a madarakat. A Milvus-tól kapott eddigi összesítésből az derült ki, hogy Romániában januárban 20 helyről érkezett számolási adat és összesen 791 madarat számoltak össze.
Ma az Uzoni baglyokat vettük újra számba, most is csak 5 példányt találtunk.

Most az igazi "bagolyfán" üldögéltek, megnehezítve kissé a fotós dolgát hisz a sűrű lucfenyő ágai között nehezen voltak kivehetőek.

A régebbi baglyos bejegyzéseinket ITT és ITT lehet újraolvasgatni.


Read more...

2010. február 12., péntek

Darwin-Nap

Ma 201 éve, 1809. február 12-én született Charles Robert Darwin, angol természettudós, az evolúcióelmélet kidolgozója.

(forrás: wikipedia)

Életéről, munkásságáról bővebben ITT lehet olvasni. Érdekes evolúciós kérdésekre lehet választ kapni ITT.

A híres természettudós, születésnapi évfordulója apropóján figyelmetekbe ajánljuk Creation című 2009-es filmet... A Creation Charles Darwin elgondolkodtató és megható története, aminek alapjául az Annie’s Box című életrajzi regény szolgál, Randal Keynes – Darwin ük-ük-unokája -, a Darwin családdal folytatott személyes levelezése és a család naplója alapján. Betekintést kapunk, hogyan élte meg a mélységesen vallásos család, ahogy Charles megalkotta élete fő művét, A Fajok eredetét, az istennel szembeforduló alkotást, ami a modern evolúciós elmélet alapkövét jelentette…. (Filmtrailer).



A filmajánló feliratozásért Pöcök feliratműhelyének jár a köszönet.

Read more...

2010. február 8., hétfő

Tipp kiránduláshoz - Marosfő és környéke (rovarok és egyéb állatfajták)

Igaz a vakációnak már vége, de a hosszúnak ígérkező télen még ejthetünk egy-két rövidebb túrát a Marosfőt körülvevő hegyekben. Ahol nem csak a téli tájban gyönyörködhetünk, hanem állatnyomok és -jelek után kutathatunk, madarakat figyelhetünk meg, sőt rovarokra is bukkanhatunk.

A település az Észak-Hargitához tartozó Gréces-tető (1121 m) és a Gyergyói-havasokhoz tartozó Fekete-Rez (1538 m) közötti nyeregben helyezkedik el. A környék nagyon alkalmas csillagtúrák megtételére.

Az alábbi képek talán kedvet adhatnak a környék téli felkeresésére:
A leglátogatottabb túra útvonal a Maros turisztikai forrását érintve a település sípályája mellett halad el és a Gréces-csúcs fele tart. Valójában ez a forrás a Maros egyik forrása csak, amely kiépített, a másik a Fekete-Rez oldalában található, a Maros földrajzi forrása (piros kereszt jelzés vezet hozzá, kb. 2 és 1/2 óra).
Az egykori éjszaka is kivilágított sípálya nyomai vannak már csak meg (aljában romos, be nem fejezett épület, vaslelátó maradványai), igaz a felvonó még működik.

A pálya adatai az alábbi képen megtekinthetők.
A sípálya mellett haladunk és a lassan kapaszkodó jelzés a Gréces észak-nyugati élére vezet ki, ahonnan kilátás nyílik az üdülőhelyre és a felette húzódó Fekete-Rezre. Ha tovább folytatjuk utunkat a rövid de meredek erdei ösvényen felérünk a Gréces-csúcsra. Innen tiszta idő esetén kilátás nyílik a Görgényi-havasok déli részére, a Hargita gerincére.

A frissen hulló hóban állatnyomokra és állatjelekre (táplálkozásnyomok, ürülék, vizelet, köpet, ...) bukkanhatunk. Izgalmas ezeknek a nyomoknak a kiderítése, segítségünkre jöhet Preben Bang és Preben Dahlström, Állatnyomok és -jelek című könyve.
Mi is találtunk néhány állat lábnyomot (kutya és madár). Azonban egyik nap a fenyőfák alatt toboz maradványokra bukkantunk.
Mókus jelenlétére utalnak. El is indult a megfigyelés, meg is láttuk a tettest, valóban mókus volt, csak sajnos nem sikerült lefotóznunk.

Napsütésben rovarokra lettünk figyelmesek. Fel is merült a kérdés, ilyen hidegben mit keresnek itt? Ők a téli szúnyogok.
Ősztől tavaszig gyakran láthatók, épp a hideg téli időjárást kedvelik. Nem kell félni tőlük, nem okoznak kellemetlenséget, hisz rokonaiktól eltérően ők nem vérszívók.

A hótakaró még rejtett számunkra meglepetést:
a hideg téli hónapokban a pókok hibernálnak, de néha épületekből vagy fák kérge alól előkerülhetnek.

Read more...

2010. február 5., péntek

Madárlesen-Feketerigó

Január végi Budafoki látogatásunk során is figyeltünk a madarakra. Ez, egy madáretetővel felszerelt kertben nem is volt akkora kihívás :).

Mégis lencsevégre kapni csak egy tuján rejtőzködő feketerigó tojót sikerült, pedig a nagy havazás után sok más madár is látogatta a kertet, táplálékot keresve: cinegék, vörösbegy, fenyőrigó... De csak ez a tojó volt elég türelmes és bátor elviselni a fotós zaklatását :).









Tavaszt idéző éneke itt hallgatható.

Read more...
Related Posts with Thumbnails
Jelenleg

látogató olvassa a gyurgyalagokat

Bethlen Gábor Alap

  © Blogger templates Newspaper III by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP