2011. április 30., szombat

Lencsevégen a kardoslepke

A múlt heti Csókás-Veczer-i túra nem csak növényritkaságokkal való találkozásoknak adott lehetőséget. Ugyanitt sikerült megörökíteni ezt a páratlan szépségű lepkefajunkat is. Ő a kardoslepke vagy kardfarkú lepke (Iphiclides podalirius). Sokan tévesztik össze szintén hasonló színezetű és ugyancsak ennyire impozáns rokonával a fecskefarkú lepkével.

Közép- és Dél-Európától Nyugat Szibérián keresztül Kínáig mindenütt előfordul.

A kardoslepke szárnyainak fesztávolsága 75 milliméter. Fehér alapszínét fekete csíkok díszítik. Első szárnya a csúcsa felé erősen megnyúlt, hátulsó szárnya hosszú, elkeskenyedő farokban végződik.


Erőteljes, nyugtalan természetű, vitorlázó röptű pillangó. Nagy területeket kóborol be, és így városi parkokban, kertekben is megjelenhet.

Évente két nemzedéke van. Az első tavasszal, az áttelelő bábokból repül kel ki. Második nemzedéke nyáron repül.

Read more...

2011. április 29., péntek

Mohos-tőzegláp

A Szent Anna-tó már egy olyan híres hely, ahová távolról érkezett barátait majd' minden székelyföldi elkalauzolja. Húsvét vasárnapján ezt tettük mi is.

pillantás a Szent Anna-tóra

A gyönyörű tó közelében viszont van egy másik, sokkal kevésbé ismert természeti szépség: a Mohos-tőzegláp.
Ez szintén a Csomád-Büdös hegycsoport része és védett terület. A természeti értéket megkímélő, de megismerését mégis lehetővé az első két tószemig pallórendszeren bejárható tanösvény teszi. Ezen végighaladva ismerhetjük meg a tőzegláp jellegzetes növény- és állatvilágát. Erre óránként adódik lehetőség, mikor is egy 2 lej/fős jegy ellenében kapunk egy túravezetőt, aki kb. 40 perc alatt, miközben végigvezet az ösvényen a láp jellegzetességeire, érdekességeire irányítja figyelmünket.

A növényzetet tekintve a jégkori maradványfajok (glaciális reliktumok) a legjelentősebbek, ezek szigorúan védettek is. Április még nem volt igazán bőkezű, úgyhogy például a híres húsevőt (rovaremésztő), a harmatfüvet most nem is láthattuk. Egy bőségesebb időszakban még meglátogatjuk a Mohost és bemutatjuk az akkori felhozatalt is. Addig is az alábbi képek meséljenek az áprilisi állásról.

a Mohoshoz közeledve a behajtani tilos táblára még ez a kis barázdabillegető is külön felhívja a figyelmet

ösvény-részlet

az első tószem

békapeték érdekes rajzolata az első tószemen

Gyapjúsás (Eriophorum sp.)

az erdei fenyő (Pinus sylvestris f. turfosa) a láp belsejében sokkal alacsonyabb, mint az azt körülvevő példányok

második tószem

az uralkodó növényzet a tőzegmoha (Sphagnum sp.), ez képezi a többi növényfaj alapzatát


vörös áfonya (Vaccinium vitis idaea)


mesevilágból kibukkanva még hó foltok fogadtak

na meg egy apró gyíkocskára is, kit közelebbről beazonosítani nem sikerült, köszönettel fogadjuk, ha valakinek sikerül meghatározni és egy hozzászólásban megosztja velünk és blogunk olvasóival

Read more...

2011. április 27., szerda

Szomorú gólya mese

Vakációról visszatérve már reggeliben lelkes gyereksereg fogadott, láttam már arcukon, hogy nem vidám történettel várnak:
"Tessék elképzelni, tegnap este a gólyánk elégett!" . . . hirtelen csend . . . aztán bővebb magyarázat:
"Tegnap este, mikor a bunkerünkben játszottunk láttuk, hogy egy gólya elrepül felettünk, és a póznára akar leszállni . . . aztán nagy zajra lettünk figyelmesek. . . szárnya elérte mindkét drótot és rövidzárlatot kapott . . . meggyúlt . . . addig égett amíg a szárnyai bírták, és utána leesett . . . "
A hirtelen csendet kérdések sora törte meg:
"Vajon a mi gólyánk volt?" - "Lehet, mert a társa tegnap este a fészek fölött körözött egyedül..."
"S akkor mi lesz most vele, ha a társa elpusztult?"
"Nem lesz többet Sepsikőröspatakon gólya?"
"Mi lesz a tojásokkal?"
"Ki neveli fel a fiókákat?"

Kérdésekre megpróbáltunk választ keresni, aztán terepszemlére szaladtak el páran. A fészekben igaz csak egy gólyát találtak, de van aki jelezte, hogy reggel ott volt mindkettő, így még nem tudjuk, hogy a falunkban fészkelő gólyapár egyike esett-e áldozatul. A megfigyelés még folytatódik s ha rejtély megoldódik, és kiderül ki is az áldozat beszámolunk róla.

Aztán, hogy a történet hiteles is legyen, fotókat is készítettek:
az áldozat

a vészt okozó drót

A történet mesélői Nóra és Robi (VI. osztály), a fotós meg Roli (IV. osztály) volt.

Read more...

2011. április 22., péntek

Tavaszi hérics Föld napjára

Ma Föld Napját ünnepeljük. 1970 óta ünnepelik, célja felhívni a figyelmet különböző akciókkal a környezetvédelem fontosságára.
Ahány ház annyi szokás, de illendő az ünnepeltet virágcsokorral, ajándékkal köszönteni... Bevallom ez még halvány gondolatként sem fogalmazódott meg a tegnapi túránk során amikor, Kovászna megye tavaszi hérics lelőhelyét kerestük fel. Picit aggódva, hogy talán elkéstünk, és hűlt avagy hervadt helyét találjuk ennek a gyönyörű növénynek sikerült nem elvéteni az Erősd fele tartó letérőt, majd átgázolni, felkapaszkodni a helyre ahol rálelhetünk. És akkor ott vártak ők teljes pompájukban, nap fele fordulva, kitárulkozva... mi meg csak próbáltunk betelni a látvánnyal, a tájjal. Előttünk a Kárpátok havas csúcsai, az Olt hirtelen kanyarja és lábainknál a tavaszi hérics (Adonis vernalis). Utólag egyértelmű, hogy mi lettünk a megajándékozottak...

Kovászna megye egyetlen tavaszi hérics lelőhelye, Erősd falu határában levő Csókás-Veczer természetvédelmi területen van. A védett terület a Baróti-hegység legdélebbi nyúlványa, amelyet az Olt-kanyar határol.

A tavaszi hérics a boglárkafélék családjához tartozó faj. Száraz gyepeken, legelőkön, kaszálókon, síkságon, dombvidéken fordul elő. Élénksárga virágai a 8 cm átmérőt is elérhetik, 20 sziromlevele, sok porzója van. Április-májusban virágzik.


Tudományos nevét a görög-latin hitregékben szereplő Adoniszról, a férfiszépség istenéről kapta. A hérics ismeretlen eredetű; lehetséges, hogy összefüggésben van a herencs, herincs gomba névvel.

Föld napjára visszatérve, tekintsük ezt a bejegyzést egy felhívásnak, azok fele akik képesek felismerni az ilyen és ehhez hasonló növényekben rejlő értéket, hogy feladatunk védelmükért megtenni mindent, hogy gyermekeink, unokáink is részesülhessenek a csodában.
Ha ez kissé pátoszosra sikeredett...legyen a magyarázat rá a nagypénteki, Föld napi misztérium :).





Read more...

2011. április 21., csütörtök

Hány fecske csinál tavaszt?

A címet meghazudtolva nem matematikai, hanem leginkább kis etimológia eszmefuttatás, Kiss Jenő: Magyar madárnevek című könyve segítségével.
Egy fecske nem csinál tavaszt tartja a mondás. És ez így igaz idén, hiszen lassan a fecskék már érkezgettek, mire az időjárás is észbe kapott, hogy talán most már illene tavasziasra, azaz langymeleg napsütésesre fordulnia. Mindkettő szívélyes fogadtatásra is talált: a napfény nem szorul különösebb magyarázatra és igazából a fecskék érkezésének öröme sem, hiszen e kedves madarakat szerencsét hozó madárként tisztelve Istenfecskének, Isten madárkájának is nevezik. Egyébiránt a fecske név egyeduralkodó, vagyis az egész magyar nyelvterületen ezzel a szóval illetik a vonatkozó fajokat, egyedüli kivételként a moldvai csángók nyelvjárásában használatos a románból eredő rindunyika. A megnevezés valószínűleg hangutánzó és a 'fecseg' szóval is összefüggésben állhat. A vezetékeken ficsegő-fecsegő madárkákat hallgatva ezzel kétségtelenül egyet tudunk érteni.
Környezetünkben a fecskefélék közül gyakran előforduló fajok a füstifecske, a molnárfecske és a partifecske. Közülük is a füstifecskék annyira ismert, jellegzetes és emberközeli madarak, hogy gyakran a fecske megnevezéssel mindenféle jelző nélkül illetik őket. Sőt nemes egyszerűséggel nevezik csak a „mi fecskénk”-nek is. Nevük első tagja a füsti, minden bizonnyal nem a színükre, hanem fészkelőhelyükre utal, ami régebb gyakran volt a kémény. Mára e nyitott, növényi részekkel megerősített sárcsésze, melyet mindkét szülő készít, leginkább gerendákra, kiszögellésekre, istállókba, hidak, átereszek alá épül.

tavalyi fotó a fészek illusztrálására

A felnőtt füstifecskék 17-21 centiméteresek, ebből a jellegzetesen villás, megnyúlt faroktollak 3-6,5 centimétert tesznek ki. Egy dán ornitológus kísérletileg igazolta, hogy e faroktollak hosszának nagy jelentősége van a párválasztásban, vagyis füstiéknél a méret tényleg a lényeg. Ugyanis a mélyebb farokvillával, vagyis hosszabb szélső faroktollakkal rendelkező hímeket előnyben részesítik a tojók, mivel ez azt jelzi nekük, hogy egészségesebb hímre leltek. Ezen feltűnő jel alapján kapta az emberektől a 'villásföcske', 'füsti villásfecske' neveket.
Tollának színezete is ihletett egy-két nevet: cifra fecske vagy az állítólag éppen itt mifelénk, Székelyföldön használatos 'tarka fecske'. És bár elsőre túlzónak tűnhet tarka jelző, mégis, főként a más fecskeféléhez képest a kékesen fekete 'frakk', enyhén krémszínű, fehéres has és a rozsdavörös torok már színkavalkádszámba megy.
A Föld legelterjedtebb fecskefaja. Védelme Romániában nem egyértelmű, az általunk tanulmányozott listákon nem szerepelt, Magyarországon viszont védett. Egy 1987-es adat szerint, Nigérában egy több millió füsti fecske által éjszakázó helyként használt domb közelében lakóknak ők voltak egyik fontos fehérjeforrásuk. Ezen az állapoton pedig nemzetközi összefogással változtatni is próbáltak. Az akció sikeres vagy sikertelen voltáról nem leltünk adatokat.
Idei első tavaszcsináló füstifecskéink múlt vasárnap Nagybaconban kerültek lencsevégre.


Ma azonban már Szentgyörgyön is találkoztunk eggyel.
Továbbra is várjuk mindenféle fecskék érkezésének jelzését megyénk fecskéinek térképen való megjelenítése céljából és köszönet az eddigiekért.

Read more...

2011. április 19., kedd

Kockásliliom-idill

Némileg később, de idén is felkerekedtünk kockásliliom-nézőbe (Fritillaria meleagris) a nagyborosnyói vasútállomáshoz közeli rétre tartva.

Itt a békászó, majd - talán jöttünkre - tovaszálló gólya már ismerős kép,


és a sétához csokit majszolni is majdhogynem hagyomány csapatunkban, viszont a főszereplők - szomorú - de nagyon kis számban vettek részt az idilli jelenetben. Egy helybéli néni már előre figyelmeztetett, hogy tavalyhoz képest sokkal kevesebben virulnak-lilulnak kockás fejecskéikkel. Ő a túl hosszú ideig víz alatt álló talajjal magyarázta, de bizony a tarlóégetés sebhelyeit látva, akár ez is lehet a magyarázat.

Azért néhány szál bókolt elszórtan, őket mezei pacsirták elszánt dalolásától kísérve lencsevégre is kaptuk.




Majd a napsugaraktól jólesőre felmelegedett fűben leheveredve élveztük a tavaszt, a fényeket, illatokat, hangokat.
Illatforrásul - nem meglepően - ibolyák szolgáltak:

Hangok közül az egyik érdekes a bíbicének bizonyult, kit játékos röptében szintén sikerült - ugyan nem kiválóan - de mégiscsak megörökíteni.

Read more...

2011. április 17., vasárnap

Virágos vasárnap

Az április elején megjelenő napsugarak előcsalogatták kedves tavaszi növényeinket:

kakasmandikó (Erythronium dens-canis)

tüdőfű

farkasboroszlán (Daphne mezereum)
ibolya

Aztán jött a hideg, szürkeség és a havas eső. Az elmúlt hetek időjárása az alábbi kis verssel jellemezhető:
Bolondos egy hónap
április hónapja,
hol kalap a fején,
hol báránybőr sapka.
Hiába próbálnád
kilesni a kedvét,
túljár az eszeden,
mire észrevennéd.
Köpenyegbe burkol,
ingujjra vetkőztet:
mutatja a tavaszt
hol nyárnak, hol ősznek.
Búsnak teszi magát,
szeme könnyben ázik,
mindegyre lehunyja
sűrű szempilláit.
Aztán gondol egyet,
fülig fut a szája,
s ránevet a fényben
hunyorgó világra.
(Kányádi Sándor: Április hónapja)

Ma már újra napsütéses meleg nap köszöntött ránk. Reggel már füsti fecskék visszatérését jelezték, így lassan népesedik megyénk fecskés térképe is. Fotógépek előkerültek és irány az erdő. Már az első pillanatban kedves hangot hallhattunk a távolból: kakukk-kakukk (idén először hallhattuk őt).

Patak parton, réten, erdő mélyén, a még fakó színű fűben imitt-amott fehér- és sárgafoltok díszelegnek:




berki szellőrózsa (Anemone nemorosa)

bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides)

salátaboglárka (Ranunculus ficaria)

sugárkankalin (Primula elatior)

erdei galambvirág (Isopyrum thalictroides)

Read more...
Related Posts with Thumbnails
Jelenleg

látogató olvassa a gyurgyalagokat

Bethlen Gábor Alap

  © Blogger templates Newspaper III by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP