2014. június 28., szombat

Kosborfélék

Talán az esős tavasz/nyárelő okán tűnt fel mindenfelé több és többféle kosbor a szokásosnál. Csodás növények, és ha az ismertebb nevükön, vagyis orchideákként említjük, mindjárt egyet is értenek sokan, bár bizonyára leginkább az egzotikus fajokat, azoknak is kinemesített, bolti fajtáit ismerik leginkább.
Pedig tájainkon is vadon él néhány elképesztő szépségű tagja az orchideafélék családjának. Való igaz, a boldogasszony papucsán (Cypripedium calceolus) kívül ezek méretükben szerényebbek a trópusi fajoknál, vagy még inkább a nemesített fajtáknál, ám rájuk közelítve feltárulkozik jellegzetes szépségük.
Könnyű szuperlatívuszokra ragadtatnunk magunkat az orchideaféléket illetően, hiszen a legnagyobb fajszámú család a növényvilágban, viszonylag fiatal is, továbbá tagjainak különös szépsége miatt mérhetetlenül népszerű.
Vidékünk egyik leggyakoribb kosborféléje az agárkosbor (Anacamptis morio), de rajta kívül idén még némely más, eddig nem, vagy csak ritkán látott fajokhoz is volt szerencsénk.



poloskaszagú kosbor (Anacamptis coriophora

szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea

foltos ujjaskosbor (Dactylorhiza maculata)


piros madársisak (Cephalanthera rubra)

Read more...

2014. június 21., szombat

Esős pillanatok a Mohos-tőzeglápban és a Szent Anna-tónál

Az elmúlt héten a nagy esőzés sem állított meg bennünket és népes gyereksereggel tanévzáró kirándulásra indultunk.Úti célunk a Mohos-tőzegláp és a Szent Anna-tó meglátogatása volt. Kora reggelünk hideggel és szürkeséggel indult, de a területet közelítve a békászó sas és a búbos banka látványa már izgalmas perceket sejtetett.

Elsőként a Mohos-tőzeglápot látogattuk meg bőséges esőzés kíséretében:















Aztán a Szent Anna-tó tündérei már eső nélküli percekkel vártak bennünket:

 


Read more...

2014. június 16., hétfő

Lencsevégen a haris

Piszok nagy rejtőzködőként évek óta csak felharsanó hangját hallhattuk, de hiába is próbáltuk megközelíteni, lencsevégre sosem akadt a haris (Crex crex). Mígnem idén, fotósunk kitartásának eredményeképpen egy dokumentálásnak éppen elégséges fotósorozaton csak-csak sikerült megörökíteni. Így most némileg megtörve a tavaszi-nyáreleji virágos növények uralta bejegyzéssorozatot, következzen végre egy madár is, a dalnok-bajnok haris.
 kikandikál a magas fűfüggöny mögül

A haris Natura 2000 jelölő faj, vagyis ezeknek a természetvédelmi területeknek a kijelölésekor meghatározó tényező volt az ő jelenléte is.
Ránézésre nem egy hétszépség - a fürjnél nagyobb, a fogolynál kisebb, hosszabb nyaka miatt mindkettejüknél karcsúbbnak tűnik, tollazata sárgásbarna-szürkés, feketén pettyezett, csíkozott, nyakán, mellén palaszürke, hasa világosszürke barnásvörös keresztsávozással - ám nem is a feltűnést, hanem a magas fűben való rejtőzködést szolgálja tollruhája.  A nemek hasonlóak, bár a tojó szürkés árnyalatai valamivel fakóbbak.
 óvatosan szétnéz

Vonulóként Afrikában tölti a telet és áprilisban tér vissza vidékünkre. A hím recsegő, tudományos nevét is ihlető hangjával védi a kiválasztott költőterületet, ahol a tojó egyedül épít fészket és kotlik az általában 7-10 tojásból álló fészekaljon. A hím nemcsak hogy a fészekrakásban nem vesz részt, de poligámként más tojóknak is udvarol.
 annyira észrevétlen oson el, hogy még fényképe is életlen

A haris tápláléka elsősorban állati eredetű (férgek, csigák, rovarok, olykor apróbb békák, gyíkok), de gyom-, fű- és gabonamagvakat is szedeget.
Vizes helyek közelében lévő buja rétek és kaszálók madaraként Háromszéken többek közt Sepsiszentgyörgy, Kilyén, Székelyszáldobos, Benedek-mező, Kálnok, Sepsiskőröspatak, Oltszem környékének ilyen élőhelyein reccsen ránk érdesen a dalnok-bajnok haris. Utóbbi település többek közt a fajhoz való viszonyának köszönhetően érdemelte ki a megtisztelő Madárbarát falu címet.

ilyen lelógó lábakkal, hogy bír Afrikáig repülni???

Romániai állományát 44.000-60.000 párra becsülik.
Elsősorban az élőhelyét veszélyeztető gépi kaszálások miatt egész Európában sebezhető fajként tartják nyilván, következésképpen Romániában is védett.

Read more...

2014. június 14., szombat

Nyárelői színes csokor

Picit csalva a címmel, a nyárelői virágos rét, erdőszél színkavalkádját csak a lilás-rózsaszínes spektrumra szűkítettük most le néhány fotó erejéig. És már csupán ennyiből is, az árnyalatok micsoda bőségével kényeztet a természet!
Málnás, Nagyajta és Sepsikőröspatak környékén kerültek lencsevégre e virágok; előbbi két helyen egy délutáni erdőszéli kirándulás alkalmával, utóbbin egy hajnalban induló Mindennapi Madaraink Monitoringja felmérés során. Természetesen nem csak ezeken a helyeken találhatunk rájuk, hiszen jobbára mindennapi szépségek ezek, melyeket Háromszéken így Szent Iván havában többfelé is láthatunk.


baracklevelű harangvirág (Campanula persicifolia)

barátszegfű vagy kőszegfű (Dianthus carthusianorum)

fekete varjúköröm (Phyteuma nigrum)

vadrózsa, gyepűrózsa vagy csipkerózsa (Rosa canina)

 harangvirág (Campanula sp.)

kakukkfű (Thymus sp.)

mezei varfű (Knautia arvensis) karolópókkal

mezei zsálya (Salvia pratensis)

szurokszegfű (Viscaria vulgaris)

réti kakukkszegfű (Lychnis flos-cuculi)

Read more...

2014. június 9., hétfő

Virágzik a turbánliliom

A megszokottnál korábban rontottunk rá az erdőre turbánliliomok (Lilium martagon) virágzását meglesni, így az általunk rendszeresen látogatott helyen nem is találtunk csak alig-alig bimbózó példányokat.


Ám a tavaly Nagyajta környékén felfedezett területen, hozzánk hasonlóan a liliomoknak is sietősebb volt. Így itt ujjongtunk csodás virágainak bontogatásának.



  Nevéhez kapcsolódó érdekességek:

- tudományos nevének utótagja, a martagon Marsot szülő-t jelent, és azért kapta, mert a római mitológia szerint ebből a növényből született Juno istennő érintésére Mars, a hadak istene;

- Zsuzsanna nevünk az ókori egyiptomiból héber közvetítéssel került a magyar nyelvbe, ahol sósánná   formában liliomot jelent;
- aranysárga hagymájából aranyat is próbáltak előállítani, ezért alkimisták liliomának is nevezték;
1841-ben a Tudományos gyűjteményben ez a szócikk jelent meg a fajról:
"Liliom (turbán liliom, erdei liliom, százrétű gyökér. Lilium martagon. Türkischer Bund.) Hat hímes egy anyás. Terem Magyarországon és Északeurópában. Némellyek megeszik."

Read more...

2014. június 2., hétfő

Pipacsok pirosa

Az utóbbi napok szürke borújában szemvidító színfoltok voltak a pipacsok (Papaver rhoeas) lángoló nyarat idéző virágai.

Elfekvő magjai akár 100 évig is megőrzik csirázóképességüket.


Az ókori egyiptomi kultúrában a halál és az újjászületés szimbóluma volt.


S a tény, hogy lerobbant helyeken is piroslanak, csak szerethetőbbé teszi őket, bár gyomként szokás emlegetni e szépségeket.
Amikor jobb nem látni az összképet

Osvát Erzsébet: Pipacs
Piros selyem,
sapkát visel,
barátkozik
mindenkivel.
Táncba megy a
kósza széllel,
súg-búg sok-sok
testvérével.

Read more...
Related Posts with Thumbnails
free counters
Jelenleg

látogató olvassa a gyurgyalagokat

  © Blogger templates Newspaper III by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP