Liános iszalag

A késő őszi napsütésben rózsagubacs után kutatva,a vadrózsa piros csipkebogyói közül előtűnt az alábbi bóbitás aszmagcsokor,

az erdei iszalag (Clematis vitalba) októberben megjelenő termése.

A növény a boglárkafélék családjának egyik képviselője. Ligeterdők, erdőszélek fákra, kerítésekre, építményekre felkapaszkodó kúszócserjéje (lián). Dísznövényként is ültetik.

Erős kapaszkodó indáival akár több tíz méterre is felkapaszkodik, összenyomhatja, letörheti a fák ágait.

Előkerültek, a még augusztusban lencsevégre került virágok is. A négytagú, krémszínű, enyhén illatos virágok kettős bogas virágzatot alkotnak.
A virágokban sok porzó és sok termő található.

Minden aszmagtermésen szőrös repítő függelékek alakulnak ki, melyek nemcsak a széllel való terjedést teszik lehetővé, hanem a madarak és a kisemlősök (pl. pelék) fészkeinek bélelésére is alkalmas. Eközben a terméseket is széthurcolják.

Ezüstös termései télen is a növényen maradnak, maga a növény nem örökzöld.

Vigyázat a friss növényi részek mérgező hatásúak. A növény zöld részeit ritkán lábszárfekély kezelésre használják.