2011. április 21., csütörtök

Hány fecske csinál tavaszt?

A címet meghazudtolva nem matematikai, hanem leginkább kis etimológia eszmefuttatás, Kiss Jenő: Magyar madárnevek című könyve segítségével.
Egy fecske nem csinál tavaszt tartja a mondás. És ez így igaz idén, hiszen lassan a fecskék már érkezgettek, mire az időjárás is észbe kapott, hogy talán most már illene tavasziasra, azaz langymeleg napsütésesre fordulnia. Mindkettő szívélyes fogadtatásra is talált: a napfény nem szorul különösebb magyarázatra és igazából a fecskék érkezésének öröme sem, hiszen e kedves madarakat szerencsét hozó madárként tisztelve Istenfecskének, Isten madárkájának is nevezik. Egyébiránt a fecske név egyeduralkodó, vagyis az egész magyar nyelvterületen ezzel a szóval illetik a vonatkozó fajokat, egyedüli kivételként a moldvai csángók nyelvjárásában használatos a románból eredő rindunyika. A megnevezés valószínűleg hangutánzó és a 'fecseg' szóval is összefüggésben állhat. A vezetékeken ficsegő-fecsegő madárkákat hallgatva ezzel kétségtelenül egyet tudunk érteni.
Környezetünkben a fecskefélék közül gyakran előforduló fajok a füstifecske, a molnárfecske és a partifecske. Közülük is a füstifecskék annyira ismert, jellegzetes és emberközeli madarak, hogy gyakran a fecske megnevezéssel mindenféle jelző nélkül illetik őket. Sőt nemes egyszerűséggel nevezik csak a „mi fecskénk”-nek is. Nevük első tagja a füsti, minden bizonnyal nem a színükre, hanem fészkelőhelyükre utal, ami régebb gyakran volt a kémény. Mára e nyitott, növényi részekkel megerősített sárcsésze, melyet mindkét szülő készít, leginkább gerendákra, kiszögellésekre, istállókba, hidak, átereszek alá épül.

tavalyi fotó a fészek illusztrálására

A felnőtt füstifecskék 17-21 centiméteresek, ebből a jellegzetesen villás, megnyúlt faroktollak 3-6,5 centimétert tesznek ki. Egy dán ornitológus kísérletileg igazolta, hogy e faroktollak hosszának nagy jelentősége van a párválasztásban, vagyis füstiéknél a méret tényleg a lényeg. Ugyanis a mélyebb farokvillával, vagyis hosszabb szélső faroktollakkal rendelkező hímeket előnyben részesítik a tojók, mivel ez azt jelzi nekük, hogy egészségesebb hímre leltek. Ezen feltűnő jel alapján kapta az emberektől a 'villásföcske', 'füsti villásfecske' neveket.
Tollának színezete is ihletett egy-két nevet: cifra fecske vagy az állítólag éppen itt mifelénk, Székelyföldön használatos 'tarka fecske'. És bár elsőre túlzónak tűnhet tarka jelző, mégis, főként a más fecskeféléhez képest a kékesen fekete 'frakk', enyhén krémszínű, fehéres has és a rozsdavörös torok már színkavalkádszámba megy.
A Föld legelterjedtebb fecskefaja. Védelme Romániában nem egyértelmű, az általunk tanulmányozott listákon nem szerepelt, Magyarországon viszont védett. Egy 1987-es adat szerint, Nigérában egy több millió füsti fecske által éjszakázó helyként használt domb közelében lakóknak ők voltak egyik fontos fehérjeforrásuk. Ezen az állapoton pedig nemzetközi összefogással változtatni is próbáltak. Az akció sikeres vagy sikertelen voltáról nem leltünk adatokat.
Idei első tavaszcsináló füstifecskéink múlt vasárnap Nagybaconban kerültek lencsevégre.


Ma azonban már Szentgyörgyön is találkoztunk eggyel.
Továbbra is várjuk mindenféle fecskék érkezésének jelzését megyénk fecskéinek térképen való megjelenítése céljából és köszönet az eddigiekért.

2 megjegyzés:

Katalin 2011. május 1. 19:40  

már május01-és én még nem láttam fecskét

Gyurgyalagok 2011. május 1. 20:22  

Hát az elég érdekes, mert kissé úgy tűnik megkésve, de errefelé (Kovászna megye, Románia) szinte minden településen látni már...

Related Posts with Thumbnails
Jelenleg

látogató olvassa a gyurgyalagokat

Bethlen Gábor Alap

  © Blogger templates Newspaper III by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP