2011. szeptember 21., szerda

Veszedelmes szépség: őszi kikerics

Olvasó, ha fennakadsz, hogy
Könyvem címe „Őszikék”,
Tudd meg: e néven virágok
Vannak ősszel, és - csibék.
Ha virágok: a deres fű
Hantját szépen színezik;
Ha csibék: ez is megjárja,
Ki olyanra éhezik.
A virágnak nincs illatja,
Ha megcsapta őszi dér;
De csibének húsa, vére -
S a konyhában többet ér.
(Arany János: Őszikék)

Arany János kései versciklusának fenti, címadó költeménye tette közismertté őszike szavunkat, mely az őszivirággal együtt az őszi kikerics (Colchicum autumnale) itt, Székelyföldön elterjedt megnevezése.

Az őszi kikerics rendszertanilag a liliomvirágúak rendjének, kikericsfélék családjába tartozó kikerics nemzetség elterjedt tagja.
Gyakoriságára mi sem jobb bizonyíték, mint hogy a különböző nyelvjárásokban neveinek se szeri se száma. Kriza János jegyzete fel például itt, Háromszéken a guzsalyvirág, guzsalyütő nevét, mely arra utal, hogy „elé lehet venni a guzsajat, mert kijött a guzsajüllőfű”. Ugyancsak Háromszéken „Gu'sály-ülö virág” alakban Benkő József is közli már 1783-ban. Szűkebb hazánkban maradva, csóka terebúza néven Árapatakon illették. Más vidékeken vetővirág, tücsökkoma, őszi kakasmandikó néven ismert.

Ezek és a magyar tudományos, továbbá a latin nevének utótagja is (autumnale) is mind arra, a kikericsfélékre jellemző sajátságra utalnak, hogy a leveleik és terméseik mindig tavasszal fejlődnek, de a virágzási idő néhány fajnál, így az őszi kikericsnél is őszre jön el. Így hát, ha így szeptemberben utunk nedves réteken visz keresztül, helyenként tengernyi halványlila, lilásrózsaszín őszi kikericsben gyönyörködhetünk. És Szentgyörgyről ez egész közel, az Olt partjára kisétálva megeshetik velünk.

Azonban maradjunk is csak a látvány élvezetével, mert kecses kikericsünk bizony legmérgezőbb növényeink egyike. Egyértelmű, hogy e tulajdonságával is számtalan névre rászolgált: kutyadöglesztőfű, kígyóhagyma, gólyabors. El is kerüli a jószág is, merthogy mérgező alkaloidja, a colchicin rájuk is hat, még megszáradva, szénaként is. A kecskék és a juhok kivételesen érzéketlenek e mérgező anyagra, viszont, ha közülük olyannak issza az ember a tejét, mely berágott kikericsből, rá már ismét károsan hat.

Említett hatóanyaga, a colchicin az emberi szervezetre nézve sok káros hatása ellenére újabb kutatások eredményeként, mégiscsak hasznos lehet a gyógyászatban, hiszen brit orvosok nemrégiben kezdték el egy biztatónak ígérkező rák elleni gyógyszer klinikai próbáit.
Mint megtudtuk, az Őszike női névként is előfordul, bár a statisztikák szerint meglehetősen ritkán, és hamarosan (szeptember 23-án) van a napja, hát Isten éltesse e szép nevűeket.

1 megjegyzés:

pinty,  2011. szeptember 22. 10:38  

Ügyes bejegyzés! A colchicin a köszvény régi gyógyszere és mivel sejtosztódásgátló, ezért gondolom, hogy a rákbetegségek gyógyítására is jó lehet: "Hatását úgy fejti ki, hogy gátolja a mitózist, a kemotaktikus faktorok képződését, a tirozin foszforilációját és a leukotrién-B-képződést, nem befolyásolja viszont a húgysav-anyagcserét"

Related Posts with Thumbnails
Jelenleg

látogató olvassa a gyurgyalagokat

Bethlen Gábor Alap

  © Blogger templates Newspaper III by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP