2010. szeptember 13., hétfő

Ha ősz akkor Homoródszentpál

Úgy tűnik, hogy a szeptemberi madárvonulós, elmúlós hangulat minden évben utat és okot teremt arra, hogy ellátogassunk a homoródszentpáli madárpihenőhöz, megbizonyosodni, elbúcsúzni, feltöltődni a látvánnyal. (a tavaly itt számoltunk be a látogatásról)


Sajnos a legtöbb tó 7 lakattal van lezárva és bőszült halgazdák őrizgetik, ami meg elérhető azt sűrűn körbenőtte a nád, de ügyeskedve, bőven lehet találni látnivalót:
Szürke gémek (Ardea cinerea) változtak át a mozdulatlanságból közeledtünkre, krákogó, szárnycsapkodó fúriává,



hogy odébbszállva, újra mozdulatlanságba meredjenek.

Találkoztunk még:


Kárókatonákkal (Phalacrocorax cargo)

cseperedő fiát úsztató búbos vöcsökkel (Podiceps cristatus),


szárcsákkal (Fulica atra),


repülő bölömbikával (Botaurus stellaris),

dankasirállyal (Larus ridibundus),

cigányrécékkel (Aythya nyroca),


nagy szárnycsapásokkal repülő, vészjósló egerészölyvvel (Buteo buteo),

az ő számlájára írtunk anélkül, hogy megbizonyosodtunk volna egy elejtett, frissen megkezdett réce tetemet is, de nincs kizárva, hogy másvalaki volt a tettes.

Nagy meglepetés volt és premier a nádasban lekapott, (sajnos elég távolról) barkóscinege (Panurus biarmicus)


Ha tapasztaltabb madarászok hibát találnak a meghatározásokban, megkérjük jelezzék, egy megjegyzésben. Köszönjük.

1 megjegyzés:

3Gracia 2010. szeptember 19. 19:26  

Sziasztok!
Újra csodálatos fotók!! Gratulálok!!
Péter

Related Posts with Thumbnails
Jelenleg

látogató olvassa a gyurgyalagokat

Bethlen Gábor Alap

  © Blogger templates Newspaper III by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP