Visszajöttek a gyurgyalagok is (avagy a gyurgyalagok egymásra találása :)

Végre elérkezett az idő, hogy blogunk jelképes madara is előtérbe kerüljön...Nem is lehetett volna korábban, hisz igazi saját fotós bejegyzéssel akartunk előrukkolni, ehhez, meg először is kellett ez a gyönyörű és izgalmas életű madár fotóalanynak.

A gyurgyalag ( Merops apiaster) meg nem sieti el a dolgokat, vándorútjáról a legkésőbb visszaérkező madaraink között van (május). Ezért vártunk türelmesen, egészen máig...
Először a Sugás fele haladó út menti gyurgyalagtelepet kerestük fel.

Még Szentgyörgyöt el sem hagytuk ott várt az első színpompás madár a villanydróton. A telephez érkezve, már távolról hallatszott jellegzetes hangjuk, az elénk táruló látványról meg inkább az alábbi fotók beszéljenek.

Ez a kevéssé ismert madár hazánk, illetve egész Európa egyik legszínpompásabb, leggyönyörűbb madara.

Meredek lösz vagy homokfalakba ássa 1,5-2 m hosszú alagútját, a végén található a költőüreg. Telepesen költ.

Többnyire kisebb-nagyobb szitakötőkkel, lepkékkel és sáskákkal táplálkoznak, de darazsakat és méheket is fogyasztanak, utóbbiak miatt állandó az összetűzésük a méhészekkel. A latin nevük is a méhevő szokásaikra utal Merops apiaster = "méhevő", "méhészmadár". Ezeket a fullánkos kis rovarokat, a fullánk eltávolítása után nyelik le.

Gyurgyalag-túránk következő állomása a Székelyszáldobos-i telep volt. Itt is találtunk gyurgyalagokat, de a gyorsan jövő vihar hamar elüldözött innen madarat és embert is.

Tervezzük, Kovászna megye egyéb gyurgyalagtelepeinek a felderítését is, ezért ha valaki tud még olyan helyeket ahol gyurgyalagok költenek, megkérjük jelezze nekünk egy megjegyzésben vagy akár az üzenőfalon hagyott üzenetben.

A gyurgyalag hazánkban védett!