2014. június 16., hétfő

Lencsevégen a haris

Piszok nagy rejtőzködőként évek óta csak felharsanó hangját hallhattuk, de hiába is próbáltuk megközelíteni, lencsevégre sosem akadt a haris (Crex crex). Mígnem idén, fotósunk kitartásának eredményeképpen egy dokumentálásnak éppen elégséges fotósorozaton csak-csak sikerült megörökíteni. Így most némileg megtörve a tavaszi-nyáreleji virágos növények uralta bejegyzéssorozatot, következzen végre egy madár is, a dalnok-bajnok haris.
 kikandikál a magas fűfüggöny mögül

A haris Natura 2000 jelölő faj, vagyis ezeknek a természetvédelmi területeknek a kijelölésekor meghatározó tényező volt az ő jelenléte is.
Ránézésre nem egy hétszépség - a fürjnél nagyobb, a fogolynál kisebb, hosszabb nyaka miatt mindkettejüknél karcsúbbnak tűnik, tollazata sárgásbarna-szürkés, feketén pettyezett, csíkozott, nyakán, mellén palaszürke, hasa világosszürke barnásvörös keresztsávozással - ám nem is a feltűnést, hanem a magas fűben való rejtőzködést szolgálja tollruhája.  A nemek hasonlóak, bár a tojó szürkés árnyalatai valamivel fakóbbak.
 óvatosan szétnéz

Vonulóként Afrikában tölti a telet és áprilisban tér vissza vidékünkre. A hím recsegő, tudományos nevét is ihlető hangjával védi a kiválasztott költőterületet, ahol a tojó egyedül épít fészket és kotlik az általában 7-10 tojásból álló fészekaljon. A hím nemcsak hogy a fészekrakásban nem vesz részt, de poligámként más tojóknak is udvarol.
 annyira észrevétlen oson el, hogy még fényképe is életlen

A haris tápláléka elsősorban állati eredetű (férgek, csigák, rovarok, olykor apróbb békák, gyíkok), de gyom-, fű- és gabonamagvakat is szedeget.
Vizes helyek közelében lévő buja rétek és kaszálók madaraként Háromszéken többek közt Sepsiszentgyörgy, Kilyén, Székelyszáldobos, Benedek-mező, Kálnok, Sepsiskőröspatak, Oltszem környékének ilyen élőhelyein reccsen ránk érdesen a dalnok-bajnok haris. Utóbbi település többek közt a fajhoz való viszonyának köszönhetően érdemelte ki a megtisztelő Madárbarát falu címet.

ilyen lelógó lábakkal, hogy bír Afrikáig repülni???

Romániai állományát 44.000-60.000 párra becsülik.
Elsősorban az élőhelyét veszélyeztető gépi kaszálások miatt egész Európában sebezhető fajként tartják nyilván, következésképpen Romániában is védett.

0 megjegyzés:

Related Posts with Thumbnails
Jelenleg

látogató olvassa a gyurgyalagokat

Bethlen Gábor Alap

  © Blogger templates Newspaper III by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP