Novemberi barangolás a Rétyi Nyírben

Bármely évszakban látogattunk is el a Rétyi Nyírbe a szépségélmény garantált volt. Legyen az februári tavaszkereső barangolás, a kora tavaszi, ébredős természet őzcsapatok, madarak, apró virágú növények formájában felvonul, hogy nyugalom, nincs már soká a meleg és a nyár... vagy nyári séta, a természet számbavétele a tűző napon, mert hűsölést kínál a nyírfák és égerfák lombja, ha számba vettük a gyurgyalagokat, gébicseket, és a vizes foltok fölött cikázó szitakötő nemzetséget... és az ősz, a formák, a színek és fények gyönyörű egymásra találása...

Erdőjáró vagy és ismered titkait, szabályait, lényegét az erdőnek, de a Nyír az más, itt akarva-akaratlan keresed a mesevilág szereplőit, itt őrt állnak fehér törzsükkel a hórihorgas nyírfaóriások, és elmenni mellettük nem lehet csak ha megbizonyosodtál, hogy elkápráztattak.

nyír-páros

szajkó az ágak sűrűjében

ívelt nyírek

citromlepke

És mindezt még kiegészítik Orbán Balázs szavaival élve: "Semlyékes, zsombékos égeresek vízinövényekkel és állatközösséget dajkáló tavakkal, tavirózsákkal, félénk vízimadarakkal."

természetes nyugágy

A tavak nagy részét kiszáradva találtuk, nem fogadtak a növények sem virágzó pompában, és vízimadarak közül is csak a mesterséges, nagy tó tükrén békésen himbálózó, tőkésréce csapatok képviseltették magukat. Elégedetlenkedni mégsem fogunk, mert ez a késő őszi Nyír és azt kaptuk amit kerestünk...