2010. augusztus 6., péntek

Sün-dörgés

Címül választott szavunk második tagjával jelölt időjárási jelenségből idénre volt elegünk. Azonban minket a vihar, eső, zápor sem állíthatott meg, rendületlenül keressük az alkalmat zöldbe járni:). Persze, inkább mégis napfény melengette napokon csavargunk erdőn-mezőn, hegyen-völgyön magunkba szívni és megörökíteni a zöldellő, tarkálló, mozgalmas élményeket, elraktározva azokat komorabb, hidegebb napokra.
Így esett minap délután is, hogy Kilyénből az Olt partjára indulva, 'majd csak kerül valami látnivaló', (például gyurgyóék hazafele szállingózva elszórakoztatnak vidám kurtyogásukkal), elgondolással egészen más élőlénnyel találkoztunk. Aki nem kevésbé aranyos jószág és sokkal engedékenyebb fotóalany, mint a csintalan szárnyasok.
Szóval egy ifjú süni sündörgött jó helyen, jó időben, már ha az, hogy a gyerkőcök kezet tudtak tenni rá, jó az ő szempontjából is. Nekünk mindenesetre kapóra jött, hogy az összesereglett gyerekcsapat szívesen, büszkén mutogatta a még nem annyira szúrós kedvencet. Természetesen ígéretet téve, hogy 'csak megmutatjuk tatának és visszük vissza oda, ahol találtuk, hogy az anyukáját találja meg'.


süni lapít...


... majd menekülőre fogja


süni édi


süni büszke 'elkapója' és a többiek

2 megjegyzés:

Ati,  2010. augusztus 7. 14:48  

A mai biciklitúrámon találkoztam egyel, de sajnos már nem volt benne ÉLET ... egy nála sokkal hatalmasabb, ember által irányított gépezet halálra gázolta. :(

Wyrusch 2010. augusztus 7. 17:29  

Gratulálok Süni büszke "elkapójának" a sikeres fogáshoz, Nektek pedig a szuper képekhez és a klassz bejegyzéshez.
És bármily meglepő, de ehhez is fűződik egy kedves emlékem. Gyermekkoromban a húgommal találtunk egy kis sünit, és mivel már késő ősz volt, gondoltuk, hogy megmentjük az életét és hazavisszük. Így is tettünk Anyukánk legnagyobb örömére, aki azért szintén nagy állatbarát. Etetgettük mindenféle husival, gyümölccsel, itatgattuk vízzel, tejjel és megengedtük, hogy kiteleljen a pincénkben. Tavasszal Anyukám még békát is fogott neki, de aztán mégsem engedtük, hogy odaadja neki, mert bármennyire is nem szeretem őket, azért elég mély empátiával viseltetek irányukba is és nem bírtam volna végignézni, ahogy a süni elcsámcsog szegény brekkencsen... Szóval a béka-evés akkor elmaradt, de miután szabadon engedtük, biztosan fogott magának eleget... Néhány évvel ezelőtt pedig egy egész sün-család járt rá a cicáknak kitett vacsorára: a túrós csuszától kezdve a macskakonzervig mindent megettek (lehet, hogy nyávogni is megtanultak az utóbbitól).

Related Posts with Thumbnails
free counters
Jelenleg

látogató olvassa a gyurgyalagokat

  © Blogger templates Newspaper III by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP