Az elmúlt héten a
Duna-deltába látogattunk. A Szentgyörgy ágat választottuk,
Szentgyörgy település végcéllal, ahol a delta-vidék gyönyörűsége mellett, a Fekete tenger nyújtotta, üdítő, napfürdőzési lehetőség is adott volt.
Hosszasan lehetne ecsetelni, hogy miért érdemes ellátogatni ide -halásznak, madarásznak, vagy bárkinek aki nyugalmat és feltöltődést keres úgy, hogy nem lételeme a hangos tömegzene és a nyugágyas, napernyős strand-luxus - de inkább szóljanak helyettem a fotók.

Duna-partja a torkolat közelében


Kócsagok, gémek

Kis kócsagok (Egretta garzetta)

Török csatorna (Cnl. Turcească)

Sárga vízitök (Nuphar lutea)


Rózsás gödények (Pelecanus onocrotalus)


Rózsás gödények (Pelecanus onocrotalus)

Batlák (Plegadis falcinellus)


pelyhes és fiatal vízityúk (Gallinula chloropus)

Küszvágó csér (Sterna hirundo)

Fehér tündérrózsa (Nymphaea alba)

Ciotica csatorna (Cnl. Ciotica)

hajóroncs kárókatonákkal (Phalacrocorax sp.)

kárókatona

Vörös gém (Ardea purpurea)

Szürke gém (Ardea cinerea)

A Duna-delta 1938 óta Nemzeti Park, 1990 óta Bioszféra Rezervátum és 1991 óta a világörökség részévé nyilvánították, míg az UNESCO 2000-ben a „Védett Területek Európai Oklevele” elismerésben részesítette.
A fotókért nagy köszönet
Attilának.
4 megjegyzés:
Jó kis cikk ... de még várom a folytatást :)
A Duna-deltát sosem lehet megunni. Voltám már ott párszor, de ismét megpezsdített ez a cikk :) Hiányolom a jégmadarat. A kedvencem :)
Sajnos a jégmadárról a fotók elég távoliak lettek, de őket is láttuk.
Bámulatos bejegyzés,köszi.
Megjegyzés küldése