2010. január 14., csütörtök

Madárlesen - Etetői pillanatképek

Nap mint nap nagy keletje van az etetőhöz kihelyezett apró magvaknak, napraforgónak, dióbélnek, almának. A ma reggeli havazóban egyre több cinege érkezett, köztük a napokban feltűnt kék cinege is, aki igazán pajkosan és nem zavartatva magát, eszegetett a kikötött dióbélből. Nagy öröm hisz ő ma került először lencsevégre :-)



Csak úgy váltotta egymást az etetőn széncinege, kék cinege, fenyvescinege és barátcinege. A fenyőfák ágai közé visszavonulva ropogtattak, csengett az udvar a napraforgómag kibontásától.

A fára kihelyezett alma sem maradt vendég nélkül, hisz jött is a fenyőrigó. Lakmározott, aztán kis pihenőt tartott.

A fenyőfán hirtelen valami nagyon gyorsan kúszik felfelé, nem az etetőhöz érkezett, de ő is keresgél, kutat, egy régi ismerős a fakusz.

Hirtelen figyelő szempárok a kerítésen . . . egy süvöltő pár . . . néma csend . . . pár hópehely . . . és hiába a közelség, a fényképezőgép, mire észhez kapunk már repülnek is tovább, így csak egy fotó marad és a remény hogy holnap újra jönnek.

Read more...

2010. január 11., hétfő

Madárlesen - Szajkó (Garrulus glandarius)

Már ősz óta próbáljuk lencsevégre kapni a népies nevén mátyásmadárként közismert madarunkat, de mindig sikeresen kirepült a képből. A múlt héten a madáretetőhöz sereglett vegyes cinege csapatot figyelve, nagy meglepetésünkre megérkezett a szajkó és végre sikerült megörökítenünk.



Nézelődött, aztán az etető közelében levő fákra kihelyezett almával a szájában tovább repült.

Különféle erdőkben (lombhullató és tűlevelű), nagyobb fás parkokban, gyümölcsösökben fészkelő állandó madarunk.

Színes tollazatú, a varjúnál kisebb (csóka méretű), mozgékony madár. A has tollazata túlnyomó részt rózsaszínes szürkésbarna színű. A torok két oldalán széles, fekete bajuszsáv húzódik. Fehéres feje teteje feketén pettyezett. A fekete szárnyon feltűnő fehér és (feketével finoman vonalazott) kék foltok találhatók.


Röptében előtűnik nagy, fehér farkcsíkja és széles fehér szárnycsíkja.


Mindenevő, nyári táplálékát tojásokkal és fiókákkal egészíti ki.

Ellenségei közül megemlíthetjük a héját és a karvalyt, fészkeit pedig a nyest fosztogatja.

Leggyakoribb jellegzetes, erőteljes "srék" kiáltása, melyet gyakran riasztásra is használ. Hangját ITT hallhatjátok.

Kiváló hangutánzó, mesterien utánozza az egerészölyv "pihéj" hangját vagy akár az ellenségének, a héjának a "kje-kje-kje" hangját. A fiatalon megszelídített példányok emberi hangokat is képesek utánozni.

A szajkó az erdő szemfüles őre, mindig figyelmezteti a többieket a veszélyre, ezért a vadászok nem kedvelt madara.

Read more...

2010. január 7., csütörtök

Őrszemek az utak mentén

Valószínű, sokaknak feltűnt a téli kopár tájban, hogy az utak menten, a még megmaradt, árválkodó fákon vagy villanyoszlopok tetején hatalmas madarak figyelnek.
Leggyakrabban a ragadozó madarakhoz tartozó egerészölyveket láthatjuk.

Az egerészölyv (Buteo buteo) állandó madarunk, meglehetősen gyakori, az irodalom szerint hazai állománya 4000-8000 pár.


Órákig képesek elüldögélni egy-egy magasabb fán, oszlopon innen kémlelve a tájat táplálékra vadászva. Főleg pockokat, de hüllőket, kétéltűeket , kismadarakat, gilisztát is fogyasztanak. Hangja ITT hallgatható.



Rágcsáló pusztítása miatt mezőgazdasági szempontból hasznosnak tekinthetők. Erre jöttek rá valószínűleg Uzon és Bikfalva lakói, mert e két falu határában megjelentek a T-fák. A T-fák olyan fából készült, 2-3 m magas T alakú építmények amelyek az ölyvek megfigyelő helyeinek hiányát próbálják pótolni.

Read more...
Related Posts with Thumbnails
free counters
Jelenleg

látogató olvassa a gyurgyalagokat

  © Blogger templates Newspaper III by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP