"Gyűjtögető életmódot folytatva", hajlamosak vagyunk a természetben mindent begyűjteni, illetve akár megkóstolni is. Jó ha tudjuk azonban, hogy számtalan növény nem csak gyógyhatással rendelkezik, hanem gyökerének, szárának, termésének elfogyasztása igen súlyos következményekhez, mérgezéshez vezethet.
A közismert mérgező növényeken (tiszafa, bürök, gyöngyvirág, ...) kívül még számos létezik.
Itt található egy mérgező növényeket tartalmazó lista.
Az alábbiakban néhány olyan mérgező növényt mutatunk be, melyekkel az elmúlt időszakban találkoztunk:
Közönséges méreggyilok - vadpaprika (Vincetoxicum hirundinaria vagy Vincetoxicum officinale)
Száraz gyepek, nyílt erdők, cserjések, vágások főleg meszes talaján találhatunk rá. A növény valamennyi része mérgező, különösen a föld alatti részek. Régebben a népgyógyászatban a gyöktörzsét vizelethajtó és izzasztószerként használták, valamint kígyómarás ellenszeréül. Innen származik latin neve is: vincetoxicum = mérget legyőző.
Nadragulya vagy maszlagos nadragulya (Atropa belladonna)
Bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben és vágásokban bukkanhatunk rá. Minden részében tropán-alkaloidok, az érett, fekete bogyókban főként atropint tartalmaz. Az atropin pupillatágító hatású, ezért a középkorban, főleg az olasz nők előszeretettel alkalmazták szépítőszerként (innen a latin elnevezés is: az olasz bella donna = szép asszony).
A növény jellegzetessége, hogy nyáron egyszerre található meg a virág, a zöld és az érett termés.
Erősen mérgező növény. Oda kell figyelni, mert a fénylő fekete, cseresznyeszerű, édeskés ízű termésből gyerekeknél már 2-5 szem, míg felnőtteknél 10 bogyó elfogyasztása halálos lehet.
Maszlag vagy csattanó maszlag (Datura stramonium)
Szántók, parlagok, legelők gyomtársulásainak egyik képviselője. Gyakran dísznövényként is találkozhatunk vele. Rokona az angyaltrombita vagy tündérharsona nevű növénynek.
Trombita szerű virágai júniustól szeptemberig nyílnak. Erősen mérgező növény, a gyógyászati és halálos adag között sokszor alig van különbség. Gyerekek számára akár 15 szem mag elfogyasztása is halálos adag lehet. Kivonatai a gyógyszeripari készítményekben fellelhetők, többek között a Parkinson-kór és a köhögés, illetve az asztma ellenszereként. Előfordulhat, hogy a hogy magvak lencse, vagy más élelmiszerbe keverednek, így okozva mérgezéseket.
Sisakvirág (Aconitum sp.)
A boglárkafélék rendjének egyik magashegyi, így a Kárpátok képviselője is. Régebben árusították a gumószerű gyökereket, erre utal a "patika répája" elnevezés is. Több fajuk ismert. Mindegyik sisakvirágfajta közkedvelt kerti növény is, de a növények minden része mérgező.
Sárga gyűszűvirág vagy nagy gyűszűvirág (Digitalis grandiflora vagy Digitalis ambigua)
Tölgyesekben, vágásokban, útszéleken találkozhatunk vele. Mirigyes, szőrős a szára. Mérgező növény, virága halálos mérget tartalmaz. A gyógyszeriparban kivonatából szívgyógyszert készítenek.
Farkasboroszlán vagy vadboroszlán (Daphne mezereum)
E kora tavasszal virágzó védett növényünkkel lombhullató vagy vegyes erdőkben találkozhatunk. Az egész növény tartalmaz diterpén-észtert. A növényi részek már külsőleg is okoznak a bőrön és a nyálkahártyán gyulladásos tüneteket, belsőleg a torokban égő és kaparó érzést, valamint émelygést, görcsöket, bénulást, vesekárosodást, végül a vérkeringés összeomlását. Már kevés bogyó is halált okoz, felnőtteknél 10-12.
Figyeljünk oda, mikor, mit gyűjtünk vagy épp kóstolunk meg! A mérgező növények bemutatását folytatjuk még.
igen, egy füsti fecske fióka
Nagyon kitartó ez a példány, nem igazán zavartatja magát, nézelődik, így van idő bőven a fotózásra.
Később a Kis-Küküllő partján sétálgatva újra rájuk bukkanunk, a part menti fákon ücsörögnek.
Itt már figyelmesebbek, ahogy közeledünk egy szemfüles riaszt is, és tovább repülnek.
Nagyon kitartó ez a példány, nem igazán zavartatja magát, nézelődik, így van idő bőven a fotózásra.
Később a Kis-Küküllő partján sétálgatva újra rájuk bukkanunk, a part menti fákon ücsörögnek.
Itt már figyelmesebbek, ahogy közeledünk egy szemfüles riaszt is, és tovább repülnek.
