Izgalmas péntek: őzzel, seregéllyel, ölyvvel és gólyával fűszerezve
Péntek dél már öröm mindenki számára, hisz itt a hétvége, de még nagyobb öröm, ha a pénteki napot a tavaszi napsugár és enyhe meleg itatja át. Munkból hazafele vezető utunkat egy népes őz csorda látványa és fotóvadászat szakítja meg.


erőpróba


figyelem

menekvés
Mikor, már hazaérve fotók gyorsan ellenőrzés alá kerülnek, és azt hisszük ezek a mai nap legszebb fogásai, jön a telefonos riasztás: Gólyákat láttak az egyik közeli faluban! Gyors intézkedés, és indul is a csapat egyik része a hír leellenőrzése végett, míg a másik indítja a gólyafigyelő akciót blogunkon.
Utunk mentén az ölyvek is mintha érdeklődnének, hogy igaz-e a hír. Régen vadásszuk őket is, de még igazán közeli fotó nem készült róluk. A már megszokott pillanatok nem várt eredményt hoznak: ölyv az út menti trágyadombon - sofőr lassít, fotósok készülnek, de már tudják, hogy mire ráközelítenek és készülne a fotó, arra ő már el is repül, s így marad belőlük a fotón talán egy szárnyrészlet- és csoda, most nem repül el, vár türelmesen, míg elkészül a fotó, és íme:
Megvan a legközelebbi fotó róluk, lassan 3 éves próbálkozás után.
Aztán ismét eszünkbe jutnak a gólyák, indulunk is tovább, de sokat nem haladunk, mert egy népes seregély csapat pihen a szántóföldön. Gyorsan fotósok indulnak is, de egy mély hóval telt árokba süllyedés riadás hangja gyorsan elriasztja őket, így továbbállnak. Aztán ismét csak rájuk találunk, a fotók elkészülését már egy hangos seregélykoncert kíséri:











Gólya-felderítő utunk célpontjához érkezve próbáljuk a gólyák hollétét kideríteni, igaz elég körülményesen, hisz van aki jobbra, van aki balra látta, van aki a fészekben, van a ki a szomszéd kertjében, és van aki nem idén csak a tavaly látta :-) Végül mi nem láttuk őket, csak beszélni hallottunk róluk jó sok embert, így tovább várjuk érkezésüket és az idei első találkozásunkat velük :-)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése