BÚÉK természetesen - 2014

Gyors visszapillantás a 2013-as évünkre:

Aztán máris jöhet az új esztendő:

didergő tél

varázslatos tavasz

lélekmelengető nyár 

színpompás ősz

Minden kedves olvasónknak kívánunk

Boldog Új Évet!

Read more...

Sólyomkőre

A nehéz ünnepi menüt ledolgozandó vagy csupán sima mozgásigényből fakadóan is felkerekedhetünk egy-egy rövidebb hosszabb túrára, sétára. Szokatlanul ereszcsöpögtető napok kicsalogathatják a fagyoskodókat is. Sepsibükszád északi határában magaslik a Sólyomkőnek, vagy az azonos nevű tusnádi sziklától megkülönböztetendő, Alsó-Sólyomkőnek is nevezett szikla. Régebben vár állott rajta. Erről, valamint környékéről Orbán Balázs Székelyföld leírásában is lehet olvasni.

A sepsibükszádi vasútállomástól zöld háromszöggel jelzett túraösvény vezet a 717 méter magas csúcsig. A terep a szikla aljáig teljesen laza sétára alkalmas, aztán a kapaszkodó valamelyest nehezebb, viszont rövid. Összességében, havas úton sem telik az egész egy óránál többe. Felérve a Sólyomkő-vár romjaira és csodálatos kilátásra lelünk.

Utunkat az Olt kíséri és bükkök, erdei fenyők, gyertyánok, nyírfák szegélyezik.

Állatok tekintetében viszont jobbára eseménytelen volt, leszámítva a havon meglepőnek ható rovarjelenlétet:

a téli szúnyogokat is a napsütéses, enyhe idő csalogatta elő (Trichocera sp.)

Télen járva arra külön csemege volt a fagy csípte csipkebogyókból szemezgetni.

Read more...

Bagolyfák

A Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület már ötödik éve koordinálja a romániai telelelő erdei fülesbaglyok felmérését. 2010 óta mi is részt veszünk a felmérésben meglátogatva Sepsiszentgyörgy, Uzon, illetve Kökös általunk is ismert bagolyfáit. Vagyis az olyan településeken található fákat, melyeket az erdei fülesbaglyok (Asio otus) téli szálláshelyül használnak.

Ezek a baglyászós napok november végén kezdődnek és márciusig tartanak. Ebben a periódusban felkerekedünk és az ismert bagolyfákon megszámláljuk az erdőkből azokra télire behúzódó füleseket.

Akik rejtőzködésből kitűnőek, hiszen még akkor is nehezen fedezhetőek fel az ágak közt, ha már tudjuk, hol keressük őket. Általában békésen szunnyadoznak, mígnem ők is felfedezik, hogy ezek az emberkék tovább ácsorognak a fák alatt, mint az megszokott. Ekkor nagy narancssárga szemeikkel álmosan ránk pislognak, majd éberebben, fejüket forgatva lesnek ők is utánunk.

Egyes közismerten bagolyfás helyeken kedves élmény, amint érkezésünkre, nézelődésünkre reagálva az ott lakók már tudják/sejtik, mi járatban vagyunk, és adják is hírül a baglyok jelenlétére, viselkedésére vonatkozó infókat.

Vidékünkön a napokban a mesebeli hangulatot idéző zúzmarás fák is vonzák a tekintet:

Read more...